Több tízmillió eurós segély az afrikai erőknek

Afrika EU Franciaország Mali segély

Franciaország összesen 47 millió euróval segíti az iszlamista felkelők elleni harcot. A tuaregek bejelentették, együttműködnek a franciákkal, azt azonban elutasítják, hogy a mali hadsereg ellenőrzése alá vonja az ország északi részét.

Franciaország 47 millió eurós katonai logisztikai támogatást nyújt az Afrikai Unió Maliba vezénylendő erőinek és a mali hadseregnek az iszlamista felkelők elleni harchoz - jelentette be Laurent Fabius külügyminiszter kedden az Addisz-Abebában kezdődött adományozó értekezleten.

Ez az összeg a Maliban szolgáló francia erők működési költségein felül értendő - tette hozzá a miniszter. Fabius azt is hangoztatta, hogy "Franciaországnak nem feladata a tartós katonai kötelezettségvállalás Maliban", és "elsősorban az afrikaiak dolga Afrika biztonságának szavatolása". Az AU már bejelentette, hogy 50 millió dollárral járul hozzá az összeghez.

Németország 20 millió dollárral (mintegy 15 millió euróval) segíti az afrikai vezetésű katonai bevetést Maliban - közölték berlini kormánykörökben. Berlin részt vállal ezenkívül az Európai Unió 50 millió eurós adományából. Az unió katonai kiképzőket is küld a nyugat-afrikai országba. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) még hétfőn 18,4 millió dollárt folyósított Malinak, arra ösztökélve a külföldi adományozókat, hogy újítsák fel az ország pénzügyi támogatását, amit a tavaly márciusi bamakói államcsíny után fagyasztottak be. Az Afrikai Unió becslése szerint csupán az 460 millió dollárba kerül, hogy AU erőit Maliba telepítsék.

A tuaregek együttműködnek

Észak-Mali tuareg lázadószervezete kedden azt közölte: "teljesen elkötelezte magát a terrorista szervezetek elleni harcban", és hajlandó együttműködni a katonai intervencióban részt vevő francia szárazföldi erőkkel. A tuaregek Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalma (MNLA) egyúttal "határozottan elutasítja, hogy a mali hadsereg újra ellenőrzése alá vonja az ország északi részét" - áll a mozgalom honlapján megjelent közleményben. Az MNLA ugyanis civilek önkényes kivégzésével vádolja a bamakói kormány reguláris hadseregét.

A tuareg lázadók ezenkívül megerősítették, hogy megszerezték az Anszár ad-Dín iszlamista csoporttól - az abból kivált és hozzájuk átállt fegyveresekkel, valamint az Azavadi Iszlám Mozgalommal (MIA) karöltve - az ellenőrzést Kidal és további hét kisebb város felett. Az AP szerint még kedden sem lehetett ellenőrizni, hogy igaz-e ez az állítás. Az Anszár ad-Dín fegyveresei a Kidal környéki hegyekben tartózkodnak, az algériai határ közelében - közölte az MNLA.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.