Özden Örnek, Ibrahim Firtina és Cetin Dogan mellett a sikertelen puccsban érintett további 327 tisztre szintén börtönbüntetést szabtak ki, ezek közül a legsúlyosabb 18 év. Harmincnégy vádlottat felmentettek. A TRT török állami televízió jelentése szerint a bíróság hangsúlyozta, hogy az elkövetett cselekményekért a főszervező tábornokoknak életfogytiglani börtön járna, és ennél azért szabtak ki enyhébbet, mert a puccskísérlet kudarcba fulladt.

A magát a török világi hagyományok őrzőjének is tekintő hadsereg – amely az országban hagyományosan befolyásos politikai szereplő – 1960 és 1980 között három puccsot szervezett, 1997-ben pedig sikerrel elmozdította a hatalomból az ország első iszlamista vezetésű kormányát. A 2003-as kísérlet azonban elbukott, sőt Erdogan kormánya megerősödött, és azóta számos módon igyekezett korlátozni a hadsereg hatalmát. Ezt bizonyítja maga a mostani per is, amelyhez hasonló még egy évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

Az Erdogan-kormány már a per két évvel ezelőtti kezdetekor elégedettségének adott hangot, és egyértelművé tette, hogy megítélése szerint az eljárás a büntetlenség tradíciójával való szakítás mellett a demokrácia növelésének irányában tett lépést is jelent. A kabinet bírálói szerint viszont ez és más hasonló perek arra szolgáltak, hogy megfélemlítsék a kormánnyal szemben álló politikai szereplőket.

A miniszterelnök pénteken újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja kommentálni az ítéletet, mert az ügynek még nincs vége, a fellebbezési szakasz még csak most következik. Erdogan azt hangsúlyozta, azt tartja a legfontosabbnak, hogy "a helyes döntés szülessen meg".

Az ítélethirdetést követően a tárgyalóteremnél tiltakozó akció kezdődött. A büntetés felolvasását követően a vádlottak hozzátartozói közül többen összeestek.

A vád szerint az elítéltek tervei között mecsetek elleni támadások, konfliktus előidézése Görögországgal, továbbá más erőszakos cselekedetek szerepeltek, amelyek ürügyet szolgáltattak volna arra, hogy a hadsereg rendteremtés címén beavatkozzon. A védelem viszont azzal érvelt, hogy a szemináriumon, amelyen ezekről a lehetőségekről szó esett, csupán gyakorlásképpen egy kitalált forgatókönyvet tárgyaltak, és semmiféle katonai államcsínyre vonatkozóan nem születtek tervek.

Törökországban más hasonló eljárások is zajlanak. Az Ergenekon néven ismert eljárás vádlottjai között tudósok, politikusok és újságírók is vannak.