A kormány és a piac közti kapcsolatrendszerben kulcsfontosságú, hogy a piac játssza a döntő szerepet az erőforrások elosztásában, és így javítsa a kormányzati munkát – olvasható a hivatalos Xinhua hírügynökség által nyilvánosságra hozott dokumentumban. Eszerint az állami, kormányzati beavatkozás csökkenni fog. További alapmondat, hogy a szocialista piacgazdaságnak egyaránt fontos összetevője a köz- (azaz állami) és a magánszektor, amelyek együttesen adják az alapot a gazdasági és szociális fejlődéshez. Mindazonáltal a mostani, azaz 2020-ig tervezett időszakban (amely a közlemény szerint továbbra is „a szocializmus építésének kezdeti szakasza”), az állami tulajdon marad a meghatározó.

Más kérdés, hogy a plénumot megelőzően a kínai sajtóban megszólaltatott szakértők rendre kritizálták az óriásivá duzzadt, s ennek következtében lomhává vált állami cégeket. A keddi China Daily még a hivatalos közleményt megelőzően például azt írta, hogy a magánszektornak módja nyílik majd, hogy 10-15 százalékos tulajdonosi részesedést vásároljon állami vállalatban.

– Az elhatározott reformoknak a fő célja a kínai sajátosságokkal épülő szocializmus tökéletesítése, egyben a kormányzati rendszer korszerűsítése – írja a Xinhua. A reformfolyamat megtervezésére és végrehajtásának ellenőrzésére egy új vezetői csapatot hoznak létre. Ebből a bejelentésből adódik viszont a következtetés, hogy a mostani tanácskozás inkább csak elvi döntéseket hozott, a reformok pontosítása még azért hátra van.

Ugyancsak általános érvényű a közleménynek azon megállapítása, hogy új típusú kapcsolat kialakítására törekednek az ipar és a mezőgazdaság, illetve a város és a vidék között. Emellett tökéletesíteni kívánják a földtulajdoni viszonyokat, felgyorsítják a szabadkereskedelmi övezetek fejlesztését a külföldi tőke bevonásával. Mint az MTI írta, a kínai pártvezetés szerint fel kell gyorsítani a reformokat az oktatás, a foglalkoztatás, a jövedelemelosztás, a társadalombiztosítás, az egészségügy és a környezetvédelem területén is.  A közlemény röviden kitér a fiskális és az adórendszer átalakításának szükségességére is.

A tavaly novemberi pártkongresszuson megválasztott új Központi Bizottság Xi Jinping főtitkár vezetésével most tartotta harmadik ülését. Teng Hsziao-ping több mint három évtizede meghirdetett „nyitás és reform politikája” óta hagyományosan a mindekori új vezetés rendre a harmadik KB-tanácskozáson jelentette be a tervezett fő irányvonalat. Kína az utóbbi három évtizedben rendkívül látványos fejlődést ért el, évi mintegy 10 százalékos GDP-növekedéssel. Az utóbbi években az ütem lassult, az export húzó dinamikája is megtorpant, ám azért idén is várhatóan 7,5 százalékkal nő a GDP. Az új helyzetben a fejlődést a belső fogyasztás biztosíthatja, amit a reformokkal, a piac és a magánszektor fontosságának elismerésével is próbálnak elősegíteni.

Politikai reformot nem lehetett várni a KB-plénumtól. Éppen ellenkezőleg, a közlemény a párt vezető szerepének fenntartása, a kínai sajátosságokkal épülő szocializmus mellett foglalt állást. A vezetés ezúttal is ígérte a demokratikus intézményrendszer, miként az igazságszolgáltatás tökéletesítését. Egyelőre nem pontosan világos, hogy milyen hatáskört kap majd a most elhatározott állambiztonsági bizottság, amelynek feladata – a dokumentum szerint – a nemzetbiztonsági stratégia tökéletesítése lesz.