A képviselőház elfogadta a nyugdíjtörvényt abban a formában, ahogyan Traian Basescu államfő kérte korábban a törvényhozástól. Az immár jogerős törvény értelmében a nők 63, míg a férfiak 65 éves korukban mehetnének nyugdíjba. A parlament által korábban elfogadott jogszabály még a nők és férfiak számára egyaránt 65 éves nyugdíjkorhatárt írt elő, de az államfő nem írta alá a törvényt, hanem visszaküldte módosításra a két ház elé, ragaszkodva ahhoz, hogy a nők esetében két évvel szorítsák le a korhatárt.

Jelentősen fokozza azonban a társadalmi feszültséget a kormánynak az az intézkedése, amelynek értelmében növelte azoknak a nyugdíjasoknak a számát, akiknek öregségi járandóságából levonják január elsejétől az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Eddig ugyanis csak azokat terhelte ez az összeg, akik 1000 lejnél (238 eurónál) magasabb nyugdíjjal rendelkeztek, mostantól azonban azokra is vonatkozik ez a kötelezettség, akik 740 lejnél (176 eurónál) nagyobb nyugdíjat kapnak kézhez. Az előbbi kategóriába tartozók sem úszták meg a terhek növekedését, hiszen mindeddig csak az 1000 lejen felüli összegre fizették az 5,5 százalékot, a jövő évtől viszont nyugdíjuk teljes összegét veszik alapul.

A Ziarul Financiar című pénzügyi-üzleti napilap szerdai számában példaként említi: ha egy nyugdíjas havonta bruttó 1500 lejes nyugdíjat kap (mintegy 360 eurót), jövőre 8,25 lejt (csaknem 20 eurót) kell járulékként befizetnie. Jelenleg ugyanebből az összegből csak az 500 lejt vették alapul, így havonta csak 27,5 lej (mintegy 6,5 euró) terhelte őt. Azzal tehát, hogy további 2 millió emberre terjesztették ki a járulékfizetési kötelezettséget, mintegy 3 millió embernek csökken a nyugdíja - állapítja meg a lap.

A kormány számításai szerint ez az intézkedés 1,4 milliárd lej (több mint 330 millió euró)  többletbevételt jelent az államkasszának. A lap emlékeztet, hogy az állam évente 10 milliárd eurót költ évente a nyugdíjakra, ugyanakkor a nyugdíjpénztár hiánya jelenleg 1,7 milliárd eurót tesz ki. Cseke Attila egészségügyi miniszter elmondta, hogy a többletként befolyó pénzt az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek biztosítására (egymilliárd lejt),  valamint a kórházak működtetésére ( 400 millió lejt) fordítják. Ennek az összegnek a felhasználásáról a 2011-es költségvetési törvény rendelkezik, amelyet a kormány kedden juttatott el a törvényhozásnak.

A tárcavezető emlékeztetett: a biztosítási rendszer 1997-es bevezetése óta a kivételezett csoportok száma 6-ról 13-ra növekedett. A miniszter emlékeztetett: az egészségbiztosítási hozzájárulások 2008-as csökkentése után az egészségbiztosítási alap bevételei folyamatosan apadtak az utóbbi években, miközben az ország lakosságának a fele – mintegy 10,8 millió személy – úgy jogosult az egészségügyi ellátásra, hogy mentesül a hozzájárulási kötelezettség alól. Jelenleg az ország 21,5 millió lakosából 10 732 616 a kivételezett, gyakorlatilag 6 729 264 személy fizet ma egészségügyi járulékot, közülük mintegy 5 millióan alkalmazottak.