Az afgán erősítést fontolgatják a NATO-ban
Olaszországtól Albániáig már sok felajánlás befutott a brüsszeli NATO-központba, ahol csütörtök délután nyílt meg a külügyminiszteri értekezlet, amelynek főtémája is Afganisztán.
A terrorizmus mindenkit fenyeget, a közös fellépés mindenkinek érdeke Afganisztánban, ahol azonban nemcsak katonai, hanem politikai és gazdaságfejlesztési erőfeszítésekre is szükség van, hogy mihamarabb viszsza lehessen adni az országot a helyieknek, s a nemzetközi erőket ki lehessen vonni. Ezzel az üzenettel érkezett Brüsszelbe Richard Holbrooke, az amerikai elnök afganisztáni és pakisztáni megbízottja, aki az Európai Unióban és a NATO-ban is tárgyalt a szövetségesekkel Barack Obama elnök csapaterősítési bejelentése után. – Minél nagyobb a partnerek felajánlása, annál jobb – mondta.
Az amerikai külügyminisztert, Hillary Clintont csak csütörtök éjszakára várják Brüsszelbe az amerikai kongresszusi meghallgatások után, ám az európai lapok napok óta arról írnak, hogy Obama elnök, illetve Clinton hány állam- és kormányfőt hívott fel tetemes erősítést kérve Afganisztánba. A harmincezres amerikai növelést legalább öt-hétezres szövetségesi kontingensnek kellene kísérnie. Csütörtökön kiszivárgott értesülések szerint legalább húsz ország már jelezte készségét a többlet megadására. Elsősorban Olaszország, amely ezer főt küld. Lengyelország hatszázat, Szlovákia kétszázötvenet, Spanyolország kétszázat, Portugália százötvenet, Albánia nyolcvanötöt. A lista persze nem teljes. Németország és Franciaország hezitál, a január végi nagy afgánkonferenciára vár. A hollandok, akik jövő augusztusban kivonnák kétezer emberüket, egyetértenek Obama stratégiájával, s még eldöntik, maradjanak-e, bár a parlament korábban a kivonulás mellett döntött.
Jelentkeztek NATO-n kívüli, de a nemzetközi erőkben részt vevő államok is, mint például Dél-Korea és Grúzia. Utóbbi kilencszázzal növelné a létszámot, így kívánván jó pontokat szerezni az atlanti szövetségi tagság elnyeréséhez, amely a brüsszeli külügyminiszteri értekezletnek egyik, de ezúttal nem kiemelt témája. A lebegtetett ukrán csatlakozással együtt ez kényes kérdés, különösen, hogy az orosz viszony felmelegítése előtérbe került. Szergej Lavrov külügyminiszter üdvözölte Obama afgántervét, cserébe
Dmitrij Medvegyev államfő európai biztonsági elképzelésének komolyan vételét kéri.
Kérdésünkre, mit vár Bajnai Gordon kormányfő washingtoni látogatásától a katonai felajánlásokat illetően, Holbrooke azt mondta, ez magyar döntés. De az amerikai főtisztviselő brüszszeli érvei arra utaltak, minden NATO szövetségestől szolidaritást és nagyobb erőfeszítést kér az Egyesült Államok.
