Több kelet-európait akarnak az EU külügyi szolgálatába

Mind a kelet- és közép-európai új tagállamok, mind a női nem részesedése javult az Európai Unió tervezett külügyi szolgálatának személyi összetételében a most foganatosított első kinevezések következtében, de ezeket az arányokat még tovább kell növelni - hangoztatta Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai képviselő szerdán Brüsszelben.

Az uniós külügyminiszter a nagykövetek első csoportjának kinevezését jelentette be, a 29 posztból csak hármat nyert el kelet-európai jelentkező (kettőt lengyel, egyet litván). Hamarosan mindazonáltal csatlakozik hozzájuk egy bolgár nagykövet is, aki várhatóan Grúziában vezetheti az EU képviseletét. Az új tagországok illetékesei több ízben sürgették, hogy ez a térség is kapjon arányos részvételi lehetőséget a munkáját a tervek szerint hónapokon belül megkezdő külügyi szolgálatban. Ashton erre korábban ígéretet is tett, és most is jelezte, hogy még tovább kíván javítani az arányokon.

Nem elégedett a főképviselő a nők részvételével sem. A most kiosztott posztok negyedét sem éri el azok aránya, amelyekre női nagykövet kerül. Sajtótájékoztatóján Ashton azt hangoztatta, hogy minden posztra több jelentkező volt, és sok esetben az uniós tagországok csoportokban lobbiztak egy-egy jelölt mellett. Leszögezte, hogy minden megbízatásra a legjobb jelöltet kívánták kiválasztani, és meggyőződése szerint így is tettek. A külügyi szolgálatot a tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében hozzák létre, egyebek között azért, hogy látványosabbá tegye az unió jelenlétét külföldön. Szerepének Brüsszelben nagy fontosságot tulajdonítanak, mivel az unió sok esetben még mindig nem érzi befolyását súlyához mértnek a világpolitikában.

Az utóbbi témával (az EU és nemzetközi partnereinek viszonyával) foglalkozik a tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozója is. A külügyi szolgálat személyzetének egy részét a központi uniós intézmények állományából, illetve a jelenlegi uniós képviseleteken dolgozókból töltik fel, a létszám egyharmada áll majd a tagországok delegálta diplomatákból. Végső szerkezetének elnyerése után a külügyi szolgálatban a tervek szerint több ezren dolgoznak majd.

A most napirenden lévő posztok közül az unió kínai (pekingi) nagyköveti helye volt a leginkább kiemelt, ezt a német Markus Ederer töltheti majd be. Tokióba az osztrák Hans Dietmar Schweisgut utazhat. Spanyolország öt, Franciaország és Írország 3-3 nagyköveti posztot nyert el. Lengyel nagykövet kerül Jordániába és Dél-Koreába, Afganisztánban pedig litván diplomata képviseli majd az uniót. Ashton bejelentette azt is, hogy hamarosan ismerteti jelöltjeit a külügyi szolgálat brüsszeli kulcspozícióra. Ehhez azonban előzetesen el kívánja nyerni az Európai Parlament egyetértését.

Sajtóértesülések szerint a szolgálat főtitkára Franciaország amerikai nagykövete, Pierre Vilmont lesz, két helyettesének a - jelenleg is az uniós miniszteri tanácsok előkészítésére hivatott titkárságot irányító - német Helga Schmidet, valamint Mikolaj Dowgielewiczet, az
uniós ügyekkel foglalkozó lengyel államtitkárt szánják. A szolgálat adminisztrációs ügyeinek élére az Európai Bizottság egyik főigazgatója, az ír David O'Sullivan kerülhet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.