A végleges adatok szerint a szavazók 75,54 százaléka támogatta, 23,57 százaléka pedig ellenezte az anyaországgal, Dániával közösen kidolgozott megállapodást, amely népként ismeri el a grönlandiakat, felruházza őket az önrendelkezés jogával és hivatalos nyelvként ismeri el a grönlandit.

A grönlandiak saját gazdasági, társadalmi életük új területein vehetik át az irányítást, így rendelkezhetnek az ásványkincsek felett, alakíthatják az igazságszolgáltatás rendszerét, irányíthatják a rendőrséget és a büntetés-végrehajtási intézményeket. Hat területen – alkotmány, állampolgárság, legfelsőbb bíróság, védelem és biztonság, valamint a monetáris, illetve a külpolitika – továbbra is a Dán Királyságé az ellenőrzés.

A népszavazás jellege véleménynyilvánító volt, és a kibővített autonómiát a dán, illetve a grönlandi parlamentnek is jóvá kell hagynia. Közvetve azonban minden politikai erő elfogadta, hogy tiszteletben tartja a referendum kimenetelét. A Grönland területi autonómiáját kibővítő szabályozás 2009. június 21-én lép majd életbe, a parlamenti ratifikálás után.

A referendumon mintegy 39 ezer ember, a szavazásra jogosultak 71,69 százaléka vett részt, jóval több mint a belső autonómiáról tartott 1979-es referendumon, amelyen 63,2 százalék volt a részvételi arány.

Grönland, Dánia külső országrészeként 1979 óta élvez belső autonómiát, és egy 1985-ben tartott népszavazáson népe úgy döntött, hogy kiválnak az Európai Unióból. A hatalmas, 2,1 millió négyzetkilométeres északi-sarki területen, amelynek 80 százalékát jég borítja, 57 ezren élnek. A lakosságból 50 ezren inuitok (eszkimók), hétezren pedig dánok. A terület évi 3,2 milliárd korona (429 millió euró) támogatásban részesül a dán államtól, ez egyenlő a grönlandi bruttó hazai termék 27 százalékával.