A hongkongiak június 29-ig három lehetőség közül választhatnak okostelefonjuk alkalmazásával vagy a megadott weboldalon. A szervezők szerint a tíznaposra tervezett voksolásban eddig nem volt fennakadás, annak ellenére, hogy az elmúlt napok kísérleti időszakában intenzív hackertámadások érték elektronikus rendszerüket.

A szervezők a támadások miatt döntöttek úgy, hogy az eredetileg háromnaposra tervezett szavazási időszakot egy hétre kiterjesztik. Akik egyik módon sem tudnak szavazni, felkereshetik az erre a célra felállított 15 szavazóhely egyikét, ahol meghatározott napokon éjszaka is leadhatják voksaikat.

Benny Tai Jiu-ting professzor, a mozgalom egyik alapítója rádióinterjújában arra buzdította a hongkongiakat, hogy küldjenek világos üzenetet a kínai kormánynak: valóságos általános választójogot akarnak, nem pedig „utánzatot". Azt is hangsúlyozta, hogy mozgalmuk békés, és bízik benne, hogy egyes radikális erők nem lesznek képesek azt eltéríteni eredeti szándékaitól.

A körülbelül 8 milliós Hongkong kormányzatának szóvivője kijelentette, hogy „az úgynevezett polgári népszavazás" intézménye nem létezik sem az alaptörvényben, sem más helyi törvényekben, annak nem lehet jogi következménye. Arra az alapkövetelésre, hogy a jövőbeli választásra szabadon lehessen kormányzót jelölni, a hivatalos válasz az volt, hogy az alaptörvény szerint a jelölést széles körű egyeztetés után a különböző hongkongi társadalmi rétegeket és csoportokat képviselő jelölőbizottság teszi meg. A kormányzat szerint a civilek követelése nem segíti elő a kérdésben a konszenzust, a gyakorlatban pedig nem megvalósítható.

A Global Times című angol nyelvű napilap pénteken külön írást szentelt a hongkongi eseményeknek és a tüntetésnek, amelyet a szervezők arra az esetre helyeztek kilátásba, ha a központi kormány nem válaszol a „népszavazás" eredményére. Ebben az esetben július elsején, Hongkong Kínához való visszakerülésének évfordulóján mintegy tízezren vonulnának a város pénzügyi központjába, hogy azt elfoglalják, közlekedését megbénítsák.

A kínai kormány a közelmúltban fehér könyvet adott ki Hongkong igazgatásának gyakorlatáról, amelyben megerősítette, hogy a különleges közigazgatási övezet felett átfogó hatáskörrel rendelkezik, és megjegyezte, hogy az „egy ország, két társadalmi rendszer" alapelvét sokan helytelenül, eltorzítva értelmezik. A központi kormány leszögezte, hogy a „magas fokú autonómia" csupán a jogkörök olyan mértékét jelenti, amilyet a központi vezetés felhatalmazása biztosít, vagyis Hongkong nem rendelkezik teljes autonómiával, nincs szó a hatalom decentralizálásáról.