Tízmilló font a megkínzott brit foglyoknak
Ha ez látszólag nem is volt szándékos, Vilmos herceg eljegyzésének híre előnyösen háttérbe szorította kedden az igazságügyminiszter parlamenti bejelentését, mely szerint a kormány egyenként akár egymillió fontot fizet a korábban a kubai területen működő guantánamói amerikai támaszponton őrzött, közel egytucat brit állampolgárnak vagy rezidensnek. Ken Clarke nyilatkozata több, szinte biztos bírósági vereséget takarít meg a kormánynak.
A nagy összegű kártérítésben részesülő egykori foglyok, köztük a legtöbb figyelmet kapott Binyam Mohamed azzal vádoltak meg brit minisztériumokat, illetve a nemzetbiztonsági és felderítő szolgálatot, hogy amerikai tisztek tudtukkal és hozzájárulásukkal kínozták meg őket a kihallgatások során, és hogy ugyanilyen körülmények között részesítették őket testi fenyítésben guantánamói fogva tartásuk során.
David Cameron kormányfő még július 6-án tett ígéretet arra a parlament alsóházában, hogy pontot tesz annak az elfogadhatatlan helyzetnek a végére, melyben a titkosszolgálatok hírnevét besározta részvételük a más országok által őrzött foglyokkal szembeni kíméletlen elbánásban. Nem csupán arról volt szó, hogy egyes becslések szerint a mintegy ötszázezer dokumentum átvizsgálása rengeteg időt rabolt volna el az MI5 és MI6 munkatársaitól. A jogi és egyéb költségek évente több tízmillió fonttal emelték volna meg a titkosszolgálatok kiadásait.
Binyam Mohamed és társai sérelmeinek értékelésében mintegy száz titkosszolgálati tiszt vett részt. Az elzártak egy részét, akiket az al-Kaida 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásai után vettek őrizetbe, azzal gyanúsították, hogy az afganisztáni tálibokkal tartanak fenn szoros kapcsolatot.
A kártérítés híre nem váltott ki osztatlan elismerést. A befolyásos emberi jogi szakértő, Shami Chakrabarti szerint a „fizetés nem túl kellemes, de a szabadság nevében elkövetett törvénytelenségnek és kínzásnak megvan az ára. A kormány elismerte, hogy a testi fenyítés jogilag védhetetlen, igazságtalan, és az egész társadalom át lett ejtve. Tanuljunk a leckéből és lépjünk tovább!”
Az ügy ezzel nem ér véget, mert most következhet a Sir Peter Gibson volt fellebbviteli bíró vezette átfogó, hivatalos vizsgálat a kínzásokban való brit részvételről. Ennek kimenetelén múlik többek között az elmúlt évek munkáspárti külügyminisztereinek tekintélye. Jack Straw, Margaret Beckett és David Miliband is vétkesnek bizonyulhatnak a polgári szabadságjogok megsértésében.
Binyam Mohamedet, aki 1994-ben kapott menedékjogot a szigetországban, 2002-ben vették őrizetbe Pakisztánban. Innen Marokkóba, majd Afganisztánba szállították. Mindkét helyen megkínozták. 2004-től raboskodott Guantanámón, végül ő volt az első, aki Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépését követően szabadult, miután minden, ellen felhozott terrorista vádat ejtettek vele.
