A 43 éves ausztrál újságíró 2012 júniusa óta, vagyis csaknem ezer napja tartózkodik a politikai menedékjogot biztosító misszió egyik szerénynek mondott szobájában. Hiába fogadná be őt a dél-amerikai ország, ha elhagyná az épületet, azonnal letartóztatnák, és kiadnák Svédországnak.

Stockholmi ügyészek azért folyamodtak a nemzetközi elfogatóparancs eszközéhez, mert azzal gyanúsítják Assange-ot, hogy 2010. augusztusi svédországi látogatásán kétrendbeli szexuális zaklatást és egyrendbeli nemi erőszakot követett el egy 26 és egy 31 éves nővel szemben. A férfi tagadja, hogy molesztálta volna a feljelentést tevő két svéd hölgyet. Saját verziója szerint a szexuális kapcsolatra a nők egyetértésével került sor.

Julian Assange és Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter Chris Helgren / Reuters

Assange meggyőződése, hogy a gyanúsítás nemzetközi lejárató kampány része, és a svéd hatóságok átadnák őt az Egyesült Államoknak. Ott a WikiLeaks által tömegével nyilvánosságra hozott bizalmas diplomáciai iratok miatt akár halálbüntetés is várna rá. Assange rendőri őrizetének mára tízmillió fontos költségéről a londoni LBC rádióállomás az információ szabad áramlásáról szóló törvényre hivatkozva szerzett tudomást. A csatornán rendszeresen vendégszereplő Nick Clegg miniszterelnök-helyettes „frusztráltnak” nevezte magát az elhúzódó patthelyzet miatt.

A brit adófizetők felháborodását csak erősíti, hogy a WikiLeaks által alapított Govwaste.co.uk portál szerint Assange őrzésének összegéből mintegy negyvenezer embert lehetett volna egy-egy éjszakára kórházban ápolni, vagy el lehetett volna költeni 459 pedagógus egyéves fizetésére is. A liberális demokrata Clegg szerint Assange „akkor járna el helyesen, ha a svéd igazságszolgáltatás elé állna”, bízva a demokrácia vívmányaiban. A svéd hatóságok megerősítették, hogy a letartóztatási parancsnak nincs időbeli korlátja.