A résztvevők a parlament előtt rövid időre megállva hangos füttykoncerttel nyomatékosították elégedetlenségüket.

Az osztrák fővárosban múlt kedden kezdődtek diáktüntetések, s a tiltakozási hullám egyre nagyobb méreteket ölt. Több bécsi és vidéki egyetemen termeket foglaltak el a tiltakozók, hogy hangsúlyozzák elégedetlenségüket. A múlt csütörtök óta több száz diák tartja zárlat alatt a Bécsi Egyetem központi épületének nagy előadótermét, de néhány nappal később Linzben és Grazban is elfoglaltak egy-egy termet a diákok. Salzburgban szerdán ötszázan vonultak az utcára. Az elmúlt hét alatt egyre több hallgatói érdekképviseleti szervezet állt az alulról szerveződő akciók mögé.

"Szabad képzést mindenkinek", "Képzést kiképzés helyett", "Az egyetem ég, az állam alszik" - hirdették a feliratok. A tüntetők a felsőoktatási rendszer színvonalának hanyatlásától tartanak a bolognai rendszer néven ismert kétfokozatú képzés bevezetésének módja és a zsúfolt előadótermek miatt.

A tandíj eltörlésének következtében az idén ősszel húsz százalékkal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma Ausztriában. A diákok zsúfoltságra panaszkodnak, és arra, hogy túl sok diák jut egy tanárra, s hogy mindez rontja a képzés minőségét. Felmerült a tandíj újbóli bevezetése és a jelenleg csak néhány szakterületen - orvosi egyetemek, művészeti képzés, újságíró-képzés - alkalmazott létszámkorlátozás általános bevezetése. A tüntetők mindezt elutasítják, több pénzt követelnek a felsőoktatásra, rugalmasabb tanterveket és több beleszólást a felsőoktatási rendszer alakításába.

A tandíj eltörlésének az volt a célja, hogy nőjön a felsőfokú végzettségűek aránya Ausztriában - mondta szerdán az MTI-nek Szabados Viktor, az Ausztriában élő magyar diákok összefogására alakult Magyar Diákok Egyesületének elnöke. Szerinte a rendkívül nyitott, tandíj és felvételi vizsga nélküli osztrák felsőoktatási rendszer nem érte el a célját. Az egyetemek befogadóképessége egyelőre nem tud lépést tartani a létszámmal, megnőtt a külföldi hallgatók aránya, és a hallgatók túl sok időt töltenek a képzési rendszerben.

A mintegy 220 ezer felsőoktatási hallgató húsz százaléka külföldi, Szabados szerint főleg németek és olaszok érkeznek. A diákszervezet vezetője úgy látja, a hallgatók "sarokba szorítva érzik magukat", mert azt látják, hogy néhány egyetem a második képzési szinten, vagyis a mesterképzésben a kötelezően ingyenes mellett térítéses, de ezért magasabb színvonalú mesterképzést is indít, ami viszont már nem mindenki számára elérhető.

Johannes Hahn felsőoktatásért felelős miniszter várhatóan csütörtökön találkozik a tüntetők képviselőivel. A miniszter azt mondta, megérti a diákok helyzetét, de egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy általánossá tegyék a létszámkorlátozásokat.