Tízezrek vonultak Chávez ellen
„A Bolivár sugárút is kicsi nekünk” – kiáltotta a mikrofonba érezhető önelégültséggel Henrique Capriles. Az ellenzéki elnökjelöltnek vasárnap több tízezer embert sikerült az utcákra vinne Caracasban, állítása szerint a legnagyobb megmozdulásra, amelyet a főváros valaha látott. Venezuelában október 7-én, vasárnap elnökválasztást tartanak: Capriles a be nem tartott ígéretek hosszú sorát kérte számon Hugo Chávez jelenlegi elnökön, és igazságot követelt annak a három ellenzéki aktivistának – Antonio Valerónak, Omar Fernandeznek és Hector Rojasnak –, akit a hétvégén gyilkoltak meg egy Chávez szűk pátriájában, Barinas államban meghirdetett ellenzéki felvonuláson. Valeróék éppen egy ellenzéki tömörülés, az Első Igazság Párt nagygyűlésére tartottak, amikor a kormányhívek útjukat állták. Amikor kiszálltak a kocsiból, lőfegyverekkel végeztek velük. Bár Tareck El Aisszami igazságügyi miniszter sietve, a Twitteren jelezte, hogy a gyilkosság gyanúsítottjait a hatóságok őrizetbe vették, az egyre terjedő bűnözés az egyik olyan vád, amely elkíséri Chávezt első, 1999-ben szerzett elnöki mandátuma óta.
Chávez egyébként a caracasi ellenzéki felvonulással párhuzamosan Zulia államban kampányolt, ahol neki is könnyedén sikerült tízezreket felvonulásra bírnia. Mint hívei előtt fogalmazott, Capriles győzelme 30 évvel vetné vissza Venezuelát a fejlődés útján, ha viszont ő győz, akkor „el fogja mélyíteni” az általa hirdetett szocializmust. „Soha nem ejtettelek át és nem okoztam csalódást nektek” – hangoztatta az államfő, Chávez igyekezett tompítani a hatást, amelyet a három ellenzéki aktivista halála jelenthet: „Nem az erőszak az, amivel szemben állunk. Szavazatok, eszmék, a béke az, amiért küzdünk” – hangoztatta az államfő.
Szakértők szerint Cháveznek a hivatalba lépése óta még soha nem kellett ilyen éles harcot vívnia a hatéves elnöki mandátumért. A zsidó bevándorlók gyermekeként született Capriles februárban lett több mint 30 ellenzéki párt és szervezet közös jelöltje, és egyes felmérések szerint az ellenzéki elnökjelölt két százalékponttal vezet Chávez előtt a népszerűségi listákon.
Miranda állam 40 éves „balra néző centristának” vallja magát, és nagy változásokat ígér a chávezi szocializmushoz képest. Főleg ami a külpolitikát illeti. Capriles azt mondja, átértékelné a venezuelai külpolitika fő irányát jelentő orosz–kínai kapcsolatrendszer fejlesztését. Ez szerinte nem szakítást jelent – „a világon mindenki foglalkozik Kínával” –, de az orosz fegyverimport és az olajszerződések felülvizsgálatát mindenképpen. A világ legnagyobb kiaknázható olajkészleteivel Venezuela rendelkezik, Chávez pedig eddig rendre orosz és kínai cégeknek adott lehetőséget. (A szívélyes kapcsolatok ékesszóló példája, hogy ezen a héten Chávez kiskutyát kapott ajándékba Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.) „Minden egyes szerződést felül kell vizsgálnunk. Azt hiszem, vannak megállapodások, amelyek egyszerűen nem működnek – szögezte le ennek kapcsán azonban Capriles, akinek gondja ettől függetlenül nem Moszkvával és Pekinggel, hanem inkább Iránnal és Fehéroroszországgal van. „Mi jó származott Venezuelának e két országtól? Minket a demokráciák, azok az országok érdekelnek, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Mi közünk van Iránhoz?” – feszegette az ellenzéki elnökjelölt. Kritikusai egyébként nem annyira a külpolitikai fordulattól, hanem attól tartanak, hogy ha hatalomra kerül, Capriles megszünteti, de minimum átalakítja a Chávez által bevezetett bőkezű jóléti és vagyon-újraelosztási rendszert, amelyet az olajbevételek tettek lehetővé.
Venezuelán az elmúlt néhány hét alatt szabályszerű őrület lett úrrá az elnökválasztás miatt. Caracasban, de más nagyvárosokban is szinte minden sarkon ott virít Chávez vagy Capriles egy-egy választási bódéja, a rikkancsok kéretlenül nyomják az emberek kezébe a szórólapokat, sőt, a hívek külön a kampányra készült egyenruhában vonulhatnak fel.
