Azután, hogy már ezrek töltötték az éjszakát is a Tahrír téren, vasárnap hatalmas tömeg tüntet Kairóban a hivatalába egy éve beiktatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi lemondásáért. Az ő elődjét, Hoszni Mubarakot tavalyelőtt elűző forradalom központi helyszíne színültig telt emberekkel. Sokan egyiptomi zászlókat lengetnek, a tér pedig visszhangzik a Murszi távozását követelő Erhal! Erhal! (Menj!) kiáltásoktól. A Tahrír téren kívül Kairóban több helyszínen demonstrálnak Murszi ellen, de az utcákra vonultak az elnök és a mögötte álló konzervatív mozgalom, a Muzulmán Testvériség hívei is. Ők szintén több tízezren az elnöki palota közelében gyülekeznek.

Tüntetnek Murszi ellen más városokban is. Alexandria központjában több ezren vonultak fel, Port-Szaídban színpad is épült a felszólalóknak, amely körül a tüntetők ellenőrzik a tömegbe igyekvők személyazonosságát, de tartanak demonstrációkat Szuezben és Murszi szülővárosában, Sarkíjában is. A tüntetők a mindennapi megélhetést veszélyeztető gazdasági helyzet miatt tiltakoznak, és az sem tetszik nekik, hogy bár Murszi nemzeti egységet és párbeszédet ígért, sokak szerint a hatalmát csak a saját pártja, a Szabadság és Igazság Párt (FJP) érdekeinek az érvényesítésére használja fel. Az elnök mögött a konzervatívok, a Muzulmán Testvériség, az FJP és más keményvonalas iszlamista szervezetek hívei állnak, az ellenzéki tüntetésekre gyakorlatilag mindenki más elmegy a liberálisoktól a mérsékelt iszlamistákon át a keresztényekig. Egy egyiptomi bestselleríró, Alaa al-Aswany a Twitteren azt írta, a tüntetők ma győzni fognak a „fasizmus” felett.

A hatóságok szerint ha más nem is, erőszak valószínűleg lesz ebből és a hasonló ígéretekből, félő ugyanis, hogy mint korábban, estére zavargásokká fajulnak a vasárnapi megmozdulások is. Ezekre a Muzulmán Testvériség  készült: a szervezet irodáinak a védelmét már több városban megerősítették. A szervezetnek pénteken országszerte hét irodája ellen indítottak ostromot a feldühödött tüntetők.

Murszinak egy év alatt sikerült az, ami az ország égető politikai-gazdasági kérdéseinek nem, és többé-kevésbé egyesítette magával szemben az egyébként széthúzó ellenzéki erőket. Egy, a lemondását és előrehozott választásokat követelő petícióhoz a Lázadás (Tamarod) nevű mozgalom 22 millió aláírást gyűjtött össze. A Tamarod munkájában részt vesz a legtekintélyesebb ellenzéki párt, a Mohamed el-Baradei volt NAÜ-főigazgató fémjelezte Nemzeti Megmentési Front is. Murszi egy Guardiannek adott vasárnapi interjúban elutasította a követelést, hogy előrehozott választásokat írjon ki. Az Egyiptomot megbénító feszültségért az államfő az ellenzéket okolja, amelynek ő korábban többször is tárgyalási ajánlatot tett, erre azonban mindeddig elutasítás volt a válasz. A hivatali idejéből még három év van hátra.

Egyiptomba most külföldiek is mennek tüntetni. Egyikük, a dubaji Hanan Bakr a BBC-nek azt mondta, neki az ország iszlamizálódása nem tetszik, ezért vesz részt a „második” egyiptomi forradalomban. „Addig maradok, amíg a testvériség rezsimjét meg nem döntjük. Ha Egyiptom az iszlám szélsőségesek uralma alá kerül, az az egész régióra befolyással lesz majd” – magyarázza Bakr, miért tüntet 2500 kilométerre a saját hazájától. Eközben a kormányt és a parlamentet egyre többen hagyják ott, tiltakozásul az elnök politikája ellen. Szombaton nyolc parlamenti képviselő adta vissza a mandátumát – arról, hogy a 270 fős, iszlamista többségű törvényhozásba ki kerülhet be, a jogosult egyiptomi választók mindössze a tíz százaléka dönthetett –, és lemondott Murszi egyik tanácsadója is, arra hivatkozva, hogy az elnök a szerdán tartott televíziós beszédében az igazságszolgáltatást sértegette.

A hadsereg eközben ugrásra készen várja a parancsot a beavatkozásra. Abdel-Fattah el-Sissi tábornok, védelmi miniszter a múlt héten mondta, hogy a fegyveres erők fellépnek, ha azt kell megakadályozniuk, hogy az ország belerohanjon egy „sötét alagútba”. Sissi a héten vasárnapig adott ultimátumot a helyzet rendezésére. Kairóban most sok helyütt katonákat látni, a külvárosi laktanyákban pedig csapatösszevonásokat hajtottak végre. Amikor a Guardian arról kérdezte, biztos-e a hadsereg beavatkozásában, Murszi így felelt: Nagyon.