A Pegida ismét csak a központjában, Drezdában tudott nagyobb tömeget mozgósítani, helyszíni beszámolók szerint 15-18 ezren jelentek meg a mozgalom felhívására, nagyjáéból ugyanannyian, mint a párizsi mészárlás előtt tartott legutóbbi felvonuláson. Ugyanakkor a Pegida a Facebook-oldalán azt közölte, hogy "hihetetlenül sokan", akár 40 ezren is menetelhetnek az egykori NDK területén fekvő nagyvárosban, ahol a muzulmán vallásúak aránya a lakosságban rendkívül alacsony, 0,4 százalék.

„Charlie vagyunk, nem a Pegida” Ina Fassbender / Reuters

A tavaly október óta rendszeresen megrendezett hétfő esti felvonulást ezúttal a párizsi vérengzés áldozatainak emléke előtt tisztelgő gyászmenetként hirdették meg szervezők, akik szerint a mészárlás éppen azt igazolja, hogy az általuk észlelt "iszlamizálódás" súlyosan veszélyezteti a nyugati értékeket és életformát.

A menetben többen francia nemzeti zászlót lengettek. Több transzparensen „Charlie vagyok" jelentésű felirat volt olvasható, míg a német sajtó állítólagos elfogultságát hevesen bíráló mozgalom más híveinek transzparensein a „Gyáva (német) sajtó, ti nem vagytok Charlie", illetve a „Szalafista terror helyett véleményszabadságot" felirat állt.

A Pegida lipcsei társszervezete, a Legida felvonulásán helyszíni sajtójelentések szerint 3 ezren, a berlini társszervezet, a Bärgida felvulásán néhány százan vettek részt.

A több parlamenti párt, valamint egyházak, szakszervezetek, társadalmi szervezetek által meghirdetett ellentüntetéseken jóval többen jelentek meg, és szinte országszerte tartottak Pegida-ellenes demonstrációkat. Lipcsében a városi önkormányzat adatai szerint 35 ezren, Berlinben rendőrségi becslés alapján 4 ezren tüntettek a Pegida ellen. Münchenben 20 ezren demonstráltak a bajor főváros főpolgármestere, Dieter Reiter vezetésével, Hannoverben pedig 17 ezren demonstráltak, és több ezres tüntetések voltak például Rostockban, Düsseldorfban és Hamburgban, ahol a kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminisztere, Aydan Özoguz is részt vett a Pegida-ellenes megmozduláson.

Az ellendemonstrációk visszatérő eleme volt a „Mi vagyunk Charlie, nem a Pegida" feliratú transzparens volt. A szónokok a vallási tolerancia mellett foglaltak állást és elutasították a rasszizmus, az idegenellenesség és a gyűlölet minden formáját.

Hétfőn Angela Merkel is kiállt a nagyjából négymilliós németországi muzulmán közösség mellett. A kancellár Berlinben a török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, ahol 3 millió török származású, illetve 4 milliós muzulmán vallású közösség él, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff volt államfő megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált.

Németországban „szívesen látnak" mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül. „Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él" - mondta Merkel.

Társadalomtudósok szerint a Pegida az igen kevés muzulmán által lakott keleti tartományokra, a volt NDK területére korlátozódó társadalmi jelenség. A mozgalmat a térségben viszonylag kiterjedt szélsőjobboldali szubkultúra ismert szereplői szervezik, hívei pedig jellemzően a globalizáció, a gyors gazdasági modernizáció közepette a világot fenyegetően bizonytalannak érzékelő, helyzetükkel elégedetlen és a lecsúszástól, társadalmi státuszuk elvesztésétől tartó középosztálybeliek közül kerülnek ki.