Tyrone Siu / Reuters

Hongkong július 1-én tért vissza Kínához, így ezen a napon minden évben tartanak megemlékezést, ám idén az utcára vonuló tízezrek a választási reform mellett tüntettek. A BBC szerint a szervezők mintegy félmillió embert vártak a helyi idő szerint délután három órakor kezdődött felvonulásra, amelyet éjszakai virrasztás követ.

Az emberek azután vonultak utcára, hogy vasárnap estig csaknem 800 ezren voksoltak a választási reformról szóló nem hivatalos népszavazáson. A hongkongiak azért húzták be az ikszet, hogy a városvezetés, illetve Peking engedjen a választási reformot követelőknek, s az általános választójog úgy érvényesüljön, hogy a jelöltállítás is nyílt, szabad legyen.

A szavazólapokon a polgárok kifejezhették, hogy a következő – 2017-es – kormányzóválasztáson a jelöltállításhoz a széles nyilvánosság bevonásának milyen módját támogatnák. A hongkongi vezetés szerint a népszavazásnak nincs jogi alapja.

Peking és a hongkongi kormányzat a választási reformelképzelésekkel kapcsolatban már különböző módon világossá tette, hogy semmiféle „újítási" elképzelésre nem nyitott. A választást a különleges közigazgatási övezet alaptörvénye és a kínai alkotmány szerint kívánják majd lebonyolítani, ami azt jelenti, hogy egy külön, az alkalomra kialakított választási bizottság elvben a hongkongi társadalmi szervezetek, üzleti körök és egyéb csoportok javaslatának figyelembevételével állít majd jelöltet, illetve jelölteket. Peking szerint ezekre a jelöltekre ugyan voksolhatnak az állampolgárok, ám a vezető személyét illetően Kína mondja ki az utolsó szót.

Hongkong 1997. július elsején került vissza az anyaországhoz 150 év brit gyarmati uralom után. Peking hét éve „magas fokú autonómiát" ígért a városnak és az „egy ország, két társadalmi rendszer" alapelv érvényesítését. A közelmúltban, a helyi társadalmi megmozdulások nyomán azonban a központi kormány szükségét érezte egy dokumentumban kifejezni: mindezek nem jelentenek teljes autonómiát, sem a hatalom decentralizálását.