Ötven ember meghalt, több mint kétszáznegyvenen pedig megsérültek Kairóban az arab–izraeli háború kitörésének negyvenedik évfordulóján tartott megmozdulásokon. A tüntetéseket a puccsal eltávolított elnök, Mohamed Murszi és a mögötte álló Muzulmán Testvériség hívei arra használták, hogy tiltakozzanak a hadsereg és az átala kinevezett átmeneti kormány ellen, ami csak olaj volt a tűzre, az évforduló alkalmából ugyanis utcára mentek azok is, akik támogatták a hadsereget a puccsban.

Voltak összetűzések az egyiptomi főváros több nyugati negyedében, de találkozott a két tábor a tavalyelőtti forradalom központi helyszínén, a Tahrír téren is. A hadsereg egységei könnygázzal és lövésekkel tartották távol egymástól őket. Miközben a légierő vadászgépei és Apache helikopterei alakzatban húztak el a fejük felett, az emberek nagy része kétségbeesve keresett menedéket a fegyverek és a másik tábor hívei elől – írja a BBC. A hadseregpártiak közül többen a július 3-i puccsot vezénylő tábornok és védelmi miniszter, Abdel Fattah al-Sziszi portréjával jelentek meg a téren. Ők éltették a katonapolitikust: sokan szeretnék, ha Sziszi az ország következő elnöke lenne.

Az 1973-as arab-izraeli háború, a jóm kippuri háború évfordulójára Egyiptom minden nagyvárosában fokozták a biztonsági készültséget az egyébként már betiltott Muzulmán Testvériség várható tüntetései miatt. Az utcákon sok helyütt harckocsikat látni, a belügyminisztérium pedig figyelmeztetett, minden kísérletet le fog törni, amely megzavarná az évfordulón rendezett ünnepségsorozatot.

A jóm kippuri háborút 1973. október 6-án indította el Egyiptom és Szíria Izrael ellen, és sikerült is meglepniük a zsidó államot, amelynek hírszerzését és hadseregét is felkészületlenül érte a támadás. Az arabok kezdeti sikere ellenére Ariel Saron tábornok vezetésével az izraelieknek tíz nap után sikerült megfordítaniuk a háború menetét. Október 22-én az izraeliek már Kairót fenyegették, amikor megszületett az első tűzszüneti megállapodás. Ekkorra az izraeli hadsereg már a Golán-fennsíkon is visszaszorította a szír-iraki erőket. A harcok még három napig folytatódtak a végső fegyverletétel előtt, amely után Egyiptom és Szíria is béketárgyalásokra kötelezte magát Izraellel. Tárgyalóasztalhoz végül csak Kairó ült le, a többi arab ország élesen elítélte a folyamatot és a végül 1979-ben született egyiptomi-izraeli békeszerződést is.