A gazdasági világválság káros hatásainak leküzdése érdekében szorosabb regionális együttműködésre  szólított fel tizennégy közép- és délkelet-európai ország államfője  a szerbiai Újvidéken pénteken, a vendéglátó szerb elnök pedig  szorgalmazta a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásának  felgyorsítását.

A kétnapos kötetlen találkozó fő témái a meghirdetett program szerint a gazdasági válság, az energiabiztonság és az  európai integráció.

Heinz Fischer osztrák elnök felszólalásában úgy vélte, hogy a  gazdasági világválság továbbra is a legfontosabb kihívás, amellyel a  térség országainak szembe kell nézniük, kezelése pedig sokoldalú  együttműködést igényel.

Václav Klaus, az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztségét  betöltő Csehország államfője megjegyezte, hogy a gazdasági válság  ugyan előbb-utóbb véget ér, de a válságkezelő lépések  következményeivel még sokáig szembesülni fognak a térség országai.

A vendéglátó Borisz Tadics szerb államfő úgy vélekedett, hogy a  Balkán energiaszállító híddá válhat Oroszország és Európa többi  része között. Megjegyezte, hogy ennélfogva a Nyugat-Balkán békéje és  stabilitása a „lehető legnagyobb fontossággal” bír egész Európa  energiaellátási biztonsága szempontjából is. Tadics hozzátette, hogy egész Európának érdeke a nyugat-balkáni  államok teljes körű európai uniós integrációja. Az lenne a legjobb  bizonyíték arra, hogy az érintett államokat "üdvözlik", szívesen  látják az EU-ban, ha eltörölnék a vízumkényszert ezen országok  állampolgáraival szemben - mondta.

A Vajdaság székhelyén zajló csúcstalálkozón Szerbián kívül  Ausztria, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Csehország, Olaszország,  Macedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia  és Ukrajna elnöke vesz részt. A magyar államfő nincs jelen az újvidéki tanácskozáson. Sólyom  László eredetileg az egyiptomi elnökkel találkozott volna ezen a  napon. Hoszni Mubarak azonban unokája halála miatt lemondta a  megbeszélést, a köztársasági elnök pedig már nem változtatta meg  korábbi döntését az újvidéki találkozó kapcsán – mondta Kumin  Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az MTI-nek.

A szerb sajtó szerint szintén távol maradt a tanácskozásról  Bamir Topi albán államfő, tiltakozásul amiatt, hogy a közép- és délkelet-európai államfőknek politikai fórumot kínáló tanácskozásra  nem hívták meg Koszovó elnökét, Fatmir Sejdiut. Szerbia egykori, albán többségű tartománya tavaly februárban kiáltotta ki  függetlenségét, amelyet eddig több mint félszáz ország - köztük Magyarország - ismert el, Szerbia azonban nem hajlandó elismerni.