A szavazatok 17 százalékának megszerzésével négy képviselői helyhez jut az új összetételű Európai Parlamentben a holland populista Szabadságpárt (PvV) - derült ki az országban csütörtökön rendezett EP-választás pénteken nyilvánosságra hozott nem hivatalos végeredményéből.

Geert Wilders

Valamivel 20 százalék alatti (19,9 százalékos) eredménnyel (5 képviselői mandátum) Jan Peter Balkenende kormányfő Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) nyerte a voksolást. A másik fő nagykoalíciós párt, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) viszont a vártnál nagyobb visszaeséssel, 12,1 százalékos támogatottsággal csak három képviselőt küldhet az EP-be.

A hollandiai választási részvétel végül gyengébbnek bizonyult, mint az öt évvel ezelőtti 39,3 százalék: a 36,5 százalékos arány nem túlságosan biztató az uniós szintű érdeklődés szempontjából sem, pedig a szavazók aktivitása erősen befolyásolhatja az eredményt.

A holland önkormányzatok annak ellenére nyilvánosságra hozták az eredményt pénteken, hogy az unió előírásai ezt csak a 27 tagállam valamennyi szavazóurnájának lezárása után teszik lehetővé. Holland értelmezés szerint azonban ez csak a hivatalos végeredményre vonatkozik, amelyet Hágában is csak a jövő héten ismertetnek.
Az Európai Bizottság már jelezte, hogy emiatt szabályszegési eljárást tervez Hollandia ellen. A testület szóvivője Brüsszelben bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a témában. A holland kormány jelezte, hogy mindenben együttműködnek az uniós szabályok betartásán is őrködni hivatott brüsszeli bizottsággal.
A Szabadságpárt iszlám- és bevándorlóellenes nyilatkozatairól ismert vezetője, Geert Wilders pénteken lemondásra szólította fel a kormányt, és új parlamenti választások kiírását sürgette.

Balkenende miniszterelnök ezt visszautasította, és azt hangoztatta, hogy a kormányról 2011-ben, a következő parlamenti választás után kell ítéletet mondani.
A PvV új párt lesz az Európai Parlamentben, a holland szélsőséges erő ott eddig nem volt jelen. Paradox módon a pártnak az az egyik célja, hogy felszámolja az uniós képviselőtestületet, amelyet fölöslegesnek tart.
Rotterdamban, Barry Madlener EP-listavezető szűkebb hazájában a szélsőséges párt fölényesen megnyerte a választást, csaknem 29 százalékot szerezve. A kikötővárosban jelentős számú bevándorló él.

Az eredmények csekély eltérést mutatnak a csütörtök este nyilvánosságra hozott exit-pollhoz képest. A Szabadságpárt mellett a kisebbik liberális pártot, a baloldali Demokraták 66-ot (11,3 százalék) is a szavazás nyertesének tartják, hiszen megháromszorozta, egyről háromra emelte E-képviselőinek számát. A jobboldali liberális erő, a VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) az eddigihez képest egy helyet veszítve ugyancsak három EP-taggal rendelkezhet majd (11,4 százalék).

Amszterdamban együttesen a két liberális párt bizonyult az EP-választás győztesének.
A vezető zöld párt, a GroenLinks (8,8 százalék) a végső számítás alapján 3 helyet mondhat magáénak, viszont az üde színfoltként EP-be várt állatvédő párt (PvdD) nem jut mandátumhoz (3,5 százalék). Két képviselőt küldhet Strasbourgba és Brüsszelbe a harmadik kormánypárt, a kicsiny (és szintén euroszkeptikusként kezelt) Keresztény Unió (6,9 százalék). Ugyanennyi posztot szerzett a közelmúltbeli választások egyik meglepetéspártja, a szélsőbaloldali nézetektől sem mentes (ugyancsak euroszkeptikus) Szocialista Párt (7,1 százalék).
A páneurópai pártok, azaz a Libertas és a Newropeans együttesen is egy százaléknál kevesebb szavazatot kaptak.
Hollandia az eddigi 27-tel szemben júliustól csak 25 képviselővel lesz jelen a 736 fősre apadó Európai Parlamentben.

Az EP-választások vasárnapig tartanak az unió 27 tagállamában. A legtöbb ország vasárnap szavaz, de Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Szlovákiában, Lettországban, Máltán és Cipruson pedig csak szombaton tartják a voksolást. Csütörtökön választottak Nagy-Britanniában is.