Csecsenföldön feloldották a terrorizmus elleni különleges hadművelettel járó, immár tíz éve érvényben lévő állapotot – jelentette be csütörtökön Moszkvában a Terrorizmusellenes Nemzeti  Bizottság (NAK).

Ramzan Kadirov csecsen elnök, aki már jó ideje követelte ezt az intzékedést, üdvözölte a döntést. Korábban Kadirov megállapodott az orosz vezetőkkel is, és Dmitrij Medvegyev elnök utasította a NAK-ot a lehetőségek  megvizsgálására, de akkor a bizottság ettől elzárkózott azzal, hogy  egyelőre elegendő enyhítéseket bevezetni.
A bejelentés kapcsán az illetékes szervek hangsúlyozták, hogy a terrorizmusellenes hadművelet tovább folyik, de úgy, ahogyan máshol, ahol erre szükség van.

lekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának utasítására Csecsenföld csütörtökön nulla órától megszűnt hadműveleti terület lenni, s megszűnnek az ezzel járó korlátozások. Emellett utasították a helyszínen lévő erőket a létszám, az erők és eszközök optimalizálására: fokozatosan kivonják az ott lévő belügyi csapatokat, de a helyszínen marad egy belügyi dandár és egy katonai hadosztály, amelyek állandó jelleggel állomásoznak ott, s a terrorellenes hadműveletek folytatódnak.

A hivatalos közlemény szerint az intézkedések célja a helyzet további normalizálásához szükséges körülmények biztosítása. Ezzel megszűnik a kijárási tilalom, a sok őrposzt, a biztonsági erők által egyszerűsített eljárásban végzett házkutatások lehetősége, s lehetővé válik egyebek között a vámhivatal megnyitása, s a repülőtér nemzetközi forgalomba való bekapcsolódása.

Orosz jogvédők emlékeztettek arra, hogy a különleges hadművelettel járó állapot jogi vákuumot teremtett, s érvényességének mintegy tíz éve alatt a köztársaságban 3-5 ezer ember tűnt el. Úgy vélik, a döntés jó, mert az ilyen hadműveletek az állampolgári és emberi jogok megsértésével s a fegyveres testületek ellenőrzésének hiányával járnak, de ez azt is jelenti, hogy a szövetségi csapatok kivonulása nyomán semmi nem korlátozza majd a csecsen fegyveres erőket.

A szakadárok tovább harcolnak, s bár számuk az utóbbi időben jelentősen csökkent, az orosz szakértők szerint még mindig jóval nagyobb, mint Kadirov elnök szerint, aki márciusban legfeljebb 70 főről beszélt, azzal, hogy egy hónapon belül azokkal is végeznek. Emellett Csecsenföldön tovább léteznek fegyveres struktúrák, amelyek nem a törvények, hanem saját belátásuk alapján járnak el.

A csecsen-orosz konfliktus 1990-ben tört felszínre, amikor az Észak-Kaukázusban lévő Csecsenföld kinyilvánította szuverenitását. A kitörő harcokban a Dzsohar Dudajev akkori elnökkel szemben álló ellenzéki erők Moszkvától kértek segítséget. 1994 végén megkezdődött az első csecsenföldi háború, amely 1996-ban ért véget, de az 1997-ben kötött béke után néhány hónappal az elnök kihirdette a Csecsen Iszlám Köztársaságot. Ezt és a sok áldozatot szedő oroszországi csecsen terrorakciókat követően 1999-ben megkezdődött a második háború, s ettől kezdve lett Csecsenföld hadműveleti terület.