A tíz évvel ezelőtti hatalmas szökőár (japán nevén cunami) kiindulópontja, Indonézia a csendes-óceáni "tűzgyűrű" része, ahol a tektonikus lemezek ütközése gyakran vált ki szeizmikus és vulkáni tevékenységet, Szumátra közelében két törésvonal is húzódik.

Sokaknak semmi esélyük sem volt Beawiharta / Reuters

Amikor a tengerfenék alatt földrengés, fölcsuszamlás, vulkánkitörés következik be, a vízben gyűrű alakú hullámok keletkeznek. A kezdetben kisebb hullámok nagy sebességgel továbbterjednek, a szárazföld közelébe érve azonban lelassulnak, méretük pedig óriásira nő, elérheti akár a 60 métert is. A létrejött óriáshullámok nagy erővel a partra zúdulnak, és mindent elsöpörnek, ami az útjukba kerül.

2004 karácsonyának második napján hatalmas erejű földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének körzetét, a rengés epicentruma az Indiai-óceán mélyén volt. Későbbi vizsgálatok megállapították, hogy a tenger alatti földmozgás a Richter-skála szerint 9,15-ös erősségű volt, egyes források szerint 1900 óta ez volt a negyedik legnagyobb földrengés a világon. A lemezek mozgása a földkéregben a leghosszabb törést eredményezte, és maga a törés időtartama is a leghosszabb volt. Ezen túlmenően a földkéreg deformálódása összességében mintegy 4800 kilométeres volt, azaz az elmozdulás ötszöröse vagy hatszorosa volt a korábbi földmozgások okozta elváltozásoknak.

Az áldozatokra emlékeznek Beawiharta / Reuters

A földmozgást kísérő óriási szökőár nyolc délkelet-ázsiai ország tengerpartján végigsöpörve elérte Afrika keleti partvidékét: Kenyát, Szomáliát, Tanzániát és Madagaszkárt. A tízméteres hullámok a földdel tették egyenlővé a tengerparti településeket, a helyi turistaparadicsomokat. Az embereknek szinte csak lélegzetvételnyi idejük maradt arra, hogy menedéket keressenek, mivel semmi nem figyelmeztette őket a közelgő tragédiára.

Sokaknak semmi esélyük sem volt, akadtak azonban csodába illő megmenekülések is. Ilyen volt például a thaiföldi Phuket szigetén annak a 10 éves brit kislánynak az esete, aki pontosan emlékezett a földrajzórán a szökőárról tanultakra, és felismerve a vészjeleket (hirtelen apály lett, a vízből buborékok törtek fel) riadóztatta szüleit és a strandolókat, amivel közel száz ember életét mentette meg.

A cunami a legnagyobb pusztítást Szumátrán okozta, de rendkívül súlyos károk keletkeztek a nyomában Thaiföld déli üdülőhelyein, Malajzia északnyugati részén (Penang-szigeten illetve Kedah szövetségi állam területén), Srí Lankán, az indiai Tamil Nadu államban, az Andamán- és a Nikobár-szigeteken, a Maldív-szigeteken és Szomáliában. Kisebb mértékben tarolt a vízözön Bangladesben és Mianmarban. Az összesítések szerint az áldozatok száma megközelítette a 300 ezret, ebből Indonézia vesztesége mintegy 160 ezer fő volt. A halottak vagy eltűntek között több ezer európai, amerikai és ausztrál turista volt. Több millió ember vált földönfutóvá, az emberveszteségen felül a szökőár valamennyi területen hatalmas anyagi károkat okozott.

A cunami a legnagyobb pusztítást Szumátrán okozta Athit Perawongmetha / Reuters

A katasztrófát követően azonnal megindultak a nemzetközi segélyakciók a túlélők megsegítése, az újabb tragédiák (éhhalál, járványok, ivóvízhiány) elkerülésére, valamint az újjáépítés érdekében. Egyedül az Európai Unió és az OECD-országok több mint 13 milliárd dollárral támogatták a kárt szenvedett államokat. A tragédia hatására Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Japán támogatásának köszönhetően cunami-előrejelző rendszert hoztak létre a 17 ezer szigetből álló Indonéziában, hogy elkerüljék a hasonló katasztrófákat.

A jelzőrendszer 2008 óta működik, az egymással kapcsolatban lévő mélytengeri mérőállomások (cunaméterek) folyamatosan figyelik a földkéreg szeizmikus aktivitásait és a tengerszint legkisebb változását. Legutóbb, 2014 szeptemberében a térség államai nagyszabású közös cunami-gyakorlatot tartottak, hogy teszteljék vészhelyzet esetére a kommunikációáramlást, az egyes országok készültségi állapotát és a sürgősségi ellátás menetét.

Az áldozatok száma megközelítette a 300 ezret Athit Perawongmetha / Reuters

Indonéziában, Szumátra északi csücskében, a legszegényebb és egyben a legnagyobb pusztulást átélt Aceh tartományban az újjáépítés érdekében politikai megegyezés született 2005-ben a szakadár erők és központi kormány között. A régió fővárosában, Banda Acehben Cunami Múzeumot hoztak létre, amely nemcsak emlékhelyként, hanem menedékként is szolgál egy újabb cunami esetén. A kiállítás előcsarnokában a "Béke" szó látható, valamint ott sorakoznak a katasztrófa után segítséget nyújtó országok lobogói is.

A városban élők közül szinte mindenkinek van egy története a szökőár okozta megrázó emberi tragédiákról. Számos, ma már turisztikai látványosságnak számító épület, szobor, hajóroncs emlékeztet az egykori szörnyű pusztításra. Az egyik leglátogatottabb "emlékmű" ezek közül egy lakóház tetején álló halászhajó, amelynek kajütjében 56 ember élte túl a katasztrófát.