Titkos megállapodás Franciaország és a líbiai felkelők között
„Az erkölcsnek és az üzletnek semmi köze egymáshoz. Azért vezényeltük harci gépeinket Líbia fölé, hogy kimentsük a halálos veszélyből ezt a népet” – mondta március 19-én Párizsban Nicolas Sarkozy, magyarázván a szövetségesek Kadhafi elleni katonai akcióját. A francia elnök fenti mondatát most felidézi a párizsi Libération című napilap, miközben hírül adja, hogy titkos megállapodást kötött Franciaország és a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács, miszerint a jövőben a franciák jogosultak a líbiai olaj 35 százalékának kitermelésére.
Fél esztendővel a háborúról rendelkező párizsi konferencia után csütörtökön a Kadhafi utáni Líbia békéjéről kezdett tanácskozást a francia fővárosban mintegy 60 ország képviselője. Csakúgy, mint a légicsapás szervezésében, a Líbia újjáépítéséről tanácskozó konferencián is a franciák és az angolok játsszák a vezető szerepet, s azon Sarkozy mellett David Cameron brit miniszterelnök is részt vesz. Csakhogy míg a katonai intervencióban csupán harminc ország vállalt szerepet, a békés újjáépítésnél most hatvanan szorgoskodnak. Mellékszereplőként ugyan, de jelen vannak a németek, sőt az oroszok is, akik az ENSZ BT-szavazásnál tartózkodtak, s a felkelőket is csak a minap ismerték el Líbia képviselőiként. Távol marad viszont Dél-Afrika képviselője, amely a katonai intervenciót is ellenezte, most pedig azt hangsúlyozza Jacob Zuma elnök, hogy Líbia újjáépítéséről nem a francia-brit duónak, hanem az ENSZ-nek és az Afrikai Uniónak kellene besegítenie.
A párizsi konferencia kezdete előtt már lábra kapott a hír, hogy Franciaország mintegy másfél millió eurót szabadít fel az Átmeneti Nemzeti Tanács számára a Kadhafi-rezsim korábban befagyasztott számláiról. Az is kitudódott, hogy az Európai Unió részlegesen feloldja a Líbia ellen korábban elrendelt gazdasági szankciókat. A tilalmi listáról 28 vállalkozást, illetve hatóságot vesznek le, köztük kikötőket üzemeltető társaságokat, bankokat, valamint olaj- és gázvállalatokat.
Közben egyre több hír szivárog ki arról a britek által működtetett titkos sejtről, amely a Líbia ellen viselt légiháború idején formálódott Angliában, s az volt a feladata, hogy elvágja Kadhafi katonáinak üzemanyag utánpótlását, a lázadókat viszont ellássa benzinnel és gázolajjal. A titkos sejtet a BBC szerint Alan Duncan fejlesztési miniszter irányította. A sejt kapcsolta össze a Vitol nevű svájci olajtársaságot a felkelőkkel, amiért feltehetően komoly bírálat fogja érni a londoni kormányt, mert Duncan korábban a svájci olajtársaság alkalmazásában állt, és személyes jóbarátja a Vitol elnökének. A cég korábban a Konzervatív pártnak is nyújtott anyagi támogatást. Egyebek között a sejt látta el a NATO-t is információval, hogy mikor kell blokkolni Zawijah kikötőjét, vagy rajtaütni az Algériából, illetve Tunéziából induló üzemanyag-csempészeken.
Líbiában még szórványos harcok folynak, s a bujkáló Kadhafi szülővárosánál, Szirtnél a kormányerők állítólag 20 ezer katonát vontak össze. Kadhafi hollétéről továbbra is csak találgatnak: az El Vatan című algériai újság tegnap azt írta, hogy az ezredes hiába próbált családja után szökni, az algériai határőrök feltartóztatták. Ottragadt a határmenti Gadamesban. Innen többször hívta telefonon Abdelaziz Bouteflika algériai elnököt, de hiába, az nem vette fel a telefont. A felkelők viszont azt állítják, hogy Kadhafi fiával, Szaif-al Iszlámmal, a hírszerzés egykori főnökével Bani Valídban van. A Tripolitól 150 kilométerre délkeletre fekvő sivatagi városban a volt diktátor nagy népszerűségnek örvend, mert az itt élő törzsnek számos kedvezményt adott. Az ezredes egyébként tegnap ismét üzent: nem adja fel a harcot és híveit is erre buzdította, függetlenül attól, hogy már saját fiai sem értenek egyet abban, hogy meddig érdemes kitartani.
Most sem voltunk ott
Csakúgy, mint a líbiai katonai beavatkozásról döntő márciusi tanácskozáson, a mostani párizsi konferencián sem vesz részt Magyarország képviselője. Márciusban a gyors, kapkodó szervezéssel magyarázták a franciák a „hibát” – miközben az uniós elnöki poszton minket követő lengyeleket meghívták –, most pedig arra hivatkoztak, hogy egy korábban kezdődött folyamat állomásáról van szó. Mint Tóth József külügyi szóvivő a Népszabadságnak elmondta: Líbia számára konkrét felajánlásunk volt, de azt végül nem hívták le. Magyarország politikailag támogatta a donor-folyamatot és a tripoli magyar nagykövetség révén kiemelt szerepet játszott és játszik ma is a líbiai újrakezdésben – hangsúlyozta a Külügyminisztérium szóvivője. Tény, hogy hazánk líbiai nagykövete, Marton Béla, csütörtökön Tripoliban fogadta az európai külügyi szolgálat küldöttségét, amely azért látogatott a helyszínre, hogy felmérje az EU tripoli külképviselete felállításának lehetőségét.
