Több ezren tüntettek Lengyelországban az ellen, hogy az ország aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) Tokióban. Az országban január eleje óta folyt a vita a csatlakozásról, a kormány ugyanis akkor jelentette be, hogy aláírja az egyezményt. Az egyezményhez tegnap Magyarország is csatlakozott. 

Az ACTA célja, hogy erősebb védelmet biztosítson a szellemi tulajdonnak, visszaszorítsa a hamisított áruk kereskedelmét és az internetes kalózkodást. A gyógyszerszabadalmak is a hatálya alá tartoznak. Alkotói szerint célja a hamisításra és a kalózkodásra adott válaszok összehangolása, a meglévő szerzői jogi törvények hatékonyabb betartatása.

Ellenzői szerint azonban olyan súlyos korlátokat állítana fel, amelyek ok nélkül korlátoznák az interneten a szólásszabadságot, és megölnék az innovációt, lelassítanák az internet fejlődését. A legvitatottabb javaslat azóta kikerült: a szóban forgó bekezdés szerint le kellett volna tiltani azok internetelérését, akik többször megsértik a szerzői jogokat az interneten. Ám a jelenleg elfogadott változat szerint továbbra is akár pénzbüntetésre és börtönre számíthatnak azok, akik megsértik a szabályokat.

Csak Lengyelország szólt előre, hogy csatlakozik

Az egyezményről nem hivatalosan 2006-ban kezdtek tárgyalni, a hivatalos megbeszélések 2008-ban kezdődtek. Tavaly októberben írta alá Ausztrália, Kanada, Dél-Korea, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA.

Tegnap Tokióban csatlakozott 22 európai uniós tagállam is, csak Ciprus, Németország, Észtország, Hollandia és Szlovákia maradt ki. Lengyelországon kívül egyik ország sem verte nagydobra, hogy csatlakozni készül az egyezményhez, így ott tüntetések sem voltak, és – legalábbis egyelőre – az Anonymous hackercsoport haragjától is „megkímélték” magukat. Az Anonymous múlt hét végén számos lengyel kormányzati internetes oldalt támadott meg, megbénítva például a miniszterelnök honlapját is.

Magyarországon tegnap a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület internetes oldalán jelentette be: hazánk is csatlakozik az egyezményhez. „Az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntetőpolitikát is érintik. Az aláírást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig – így Magyarországnak is – ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelvű szövege törvényben kerül kihirdetésre” – hangzik a közlemény. Az Európai Parlamentben várhatóan júniusban kezdődik meg a vita az egyezményről.

A titkozatosság miatt lemondott az uniós jelentéstevő

Az ACTA-t már a tárgyalások megindulása óta sokan kritizálják amiatt, hogy a háttérben, a nyilvánosság kizárásával készült. Az első, nyilvánosan is elérhető szövegváltozatot 2008-ban a WikiLeaks kiszivárogtató oldal hozta nyilvánosságra. 

Az előkészítés titokzatossága miatt az Európai Parlamentnek az ACTA ügyében illetékes jelentéstevője, a francia Kader Arif ma lemondott feladatáról. „Ennek a megállapodásnak súlyos következményei lehetnek a polgáraink mindennapjaira, mégis, minden úgy zajlik, hogy az Európai Parlamentnek semmi beleszólása. ... Nem veszek részt ebben a színjátékban" – idézte közleményét a BBC.

Az ACTA elemzők szerint sok elemében hasonlít az Egyesült Államokban a közelmúltban nagy vihart kavart két törvényjavaslat, a SOPA és a PIPA rendelkezéseihez. A két amerikai javaslat támogatóit az interneten szervezett tiltakozás visszavonulásra késztette. Ironikus, hogy Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó EU-biztos Twitter-üzenetben üdvözölte a SOPA bukását, csakúgy, mint Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa.