A CBS News kedd este nyilvánosságra hozott felmérése szerint 10-ből 6 megkérdezett elítélte, hogy a kormány terrorelhárítási céllal gyűjti az „átlagamerikaiak” híváslistáit. Csak csekély többség, 53 százalék gondolta úgy, hogy az eljárás szükséges eszköz a terroristák felkutatásához, az ezzel ellentétes véleményt 40 százalék képviselte.

A megkérdezettek háromegyede helyesli, hogy a kormány nyomon kövesse a terrorizmussal gyanúsított amerikaiak telefonhívásait. Csaknem ugyanilyen arányban értettek egyet azzal, hogy az Egyesült Államok megfigyelje a külföldön élők elektronikus levelezését.

Az amerikaiak csaknem 60 százalékát aggasztja, hogy a kormány terrorizmus elleni harca miatt csorbulhat a magánéletük sérthetetlensége. Ugyanakkor nagyjából ugyanilyen volt azoknak az aránya is, akiket nem nagyon vagy egyáltalán nem aggaszt az, hogy figyelik a telefonos vagy az internetes kommunikációjukra vonatkozó adatokat.

A felmérés szerint az amerikaiak 46 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány megtalálta a kellő egyensúlyt a személyiségi jogok és a biztonsági aggályok között. Harminchat százalék szerint a kormány túl messzire ment, 13 százaléknak viszont az a véleménye, hogy nem tett eleget a biztonságért.

Ötvenhét százalék szerint az adatgyűjtésre vonatkozó kiszivárogtatások nem ártottak az Egyesült Államok terrormegelőzési képességének. Ezzel ellentétes álláspontot 30 százalék képviselt.

A The Washington Post és a Pew kutatóközpont legfrissebb felmérése szerint is hozzászoktak az amerikaiak a titkos megfigyelés lehetőségének gondolatához. Hatvankét százalékuk ugyanis fontosabbnak tartja a magánszféra sérthetetlenségénél a kormánynak azt a jogát, hogy a lehetséges terrorfenyegetés elhárítása érdekében nyomozást végezzen. Ennek ellenkezőjét csak 34 százalék gondolja.

A megkérdezettek 56 százaléka úgy vélekedett: elfogadható az a gyakorlat, hogy a kormányzat titkos bírósági végzések alapján amerikaiak millióinak hívásait követi nyomon. 41 százalék szerint nem az. Hét évvel ezelőtt, 2006-ban az ABC News közvélemény-kutatása még azt állapította meg, hogy 51 százalék értett egyet a Bush-érában folytatott lehallgatásokkal és e-mailek kikémlelésével.

Az online tevékenység megfigyelését ugyanakkor 2013-ban az amerikaiak 52 százaléka elutasítja, és csak a 45 százalékuk támogatja.

Csak közvetett összefüggésben áll az adatgyűjtési botránnyal az a kisebb szenzáció, hogy a Gallup közvélemény-kutató intézet kedd este nyilvánosságra hozott felmérése szerint fordulat állt be az előző elnök, George W. Bush megítélésében. A politikus 2005-ben annyira népszerűtlenül távozott a Fehér Házból, hogy a republikánusok még a 2012-es elnökválasztás idején is óvakodtak rá hivatkozni. Ma már viszont többen kedvelik őt, mint ahányan nem: a megkérdezettek 49 százaléka látja kedvező fényben a kormányzását, 46 százalék pedig még mindig rossz véleménnyel van róla.

A Rasmussen Reports keddi napi jelentése szerint Obama elnök támogatottsága a hármas botrány - a konzervatív csoportoknak az adóhivatal általi célzott ellenőrzése, az AP munkatársai és a Fox News tudósítójának megfigyelése, valamint a bengázi terrortámadás kommunikációja - hatására, ha csekély mértékben is, de megfordult. A közvélemény 51:47 százalék arányban már inkább rosszallással tekint Obama teljesítményére.