Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel Julian Assange. A WikiLeaks portál alapítója hősnek nevezte a szivárogtatót. Ezt Assange állította hétfőn az ABC ausztrál televíziónak az amerikai médiában egyre gyakrabban Datagate néven emelgetett botránnyal kapcsolatban. Ugyanakkor nem tartotta helyénvalónak, hogy többet is eláruljon kettejük közvetett kommunikációjáról.

Assange, aki hétfőn több médiumnak is nyilatkozott a neki menedéket adó londoni ecuadori követségről, hősnek és példaképnek nevezte Snowdent. Szerinte ugyanazt a harcot folytatja a kormányzati titkos politika ellen, mint a WikiLeaks, valamint a portálnak 700 ezer titkos iratot átjátszó Bradley Manning amerikai közlegény, aki ellen jelenleg hadbírósági eljárás folyik.

A Egyesült Államokban nyilatkozatháború tört ki arról, hogy Snowden hősnek vagy árulónak tekintendő-e. A Fehér Ház weboldalán eddig 22 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben azt kérik Barack Obama elnöktől, hogy részesítse azonnali és teljes körű kegyelemben Snowdent. A kiszivárogtató személye körül valószínűtlen szövetség kezd kibontakozni. Amíg a markánsan szabadelvű dokumentumfilm-rendező és aktivista, Michael Moore az év hősének minősítette Snowdent, hasonlóan nyilatkozik Glenn Beck konzervatív rádiókommentátor is, „hazafias kiszivárogtatónak” nevezve Snowdent, aki segít Amerikának abban, hogy visszaszerezze morális iránytűjét. (Beck volt az, aki egyszer azt mondta Obamáról, az elnök „mély gyűlölettel” viseltetik a fehérek iránt.)

A hírszerzési ügyekben érdekelt szenátorok és kongresszusi képviselők többsége ugyanakkor mindkét párt részéről védelmébe vette a titkos adatgyűjtés gyakorlatát, szerintük ennek leleplezése olyan értesülésekhez juttatta a terroristákat, amelyek segítségével megkerülhetik az óvintézkedéseket. Peter King republikánus képviselő, a képviselőház nemzetbiztonsági albizottságának az elnöke dezertőrnek nevezte Snowdent, akit ki kell szolgáltatni az Egyesült Államoknak, ahol kemény vádeljárást kell indítani ellene. King az országra nézve veszélyesnek nevezte a férfit.

Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a kormányzat nem kommentálja a Snowdennel kapcsolatban folyamatban lévő nyomozást. Álláspontja szerint az adatgyűjtéssel kapcsolatos vita nem árnyékolja majd be Obama jövő heti európai látogatását. Carney szerint a nyilvánosságra került eljárás és a mögötte álló kormányzati politika a szükséges középutat jelenti a magánélet totális sérthetetlensége és az elfogadhatatlan fenyegetések között. Rámutatott, hogy Obama elnök készséggel fontolóra veszi e gyakorlat megváltoztatását, ha az országos vita során bebizonyosodik, hogy a társadalom ezt kívánja. Kijelentette ugyanakkor, hogy Washington nem ilyen formában kívánta elkezdeni a vitát.

Noha hivatalosan még nem gyanúsította meg, az amerikai igazságügyi minisztérium „titkos adatoknak egy engedélyezett adathozzáféréssel rendelkező személy általi jogosulatlan nyilvánosságra hozatala” címén előzetes vizsgálatot indított Snowden ellen. A férfi azzal indokolta tettét, hogy az amerikai kormányzat olyan, a társadalmi ellenőrzést nélkülöző hatáskörrel ruházta fel magát, amelyre nem jogosult. Álláspontja szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott adatgyűjtés egzisztenciális fenyegetést jelent a demokráciára.

Snowden jelenleg Hongkongban van, ahova Hawaiiról ment, mielőtt átadta volna a Guardiannek és a Washington postnak a dokumentumcsomagot arról, hogy az FBI és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) amerikaiak és külföldiek millióinak az internetes és mobiltelefonos kommunikációjáról gyűjtött adatokat. Bár a 29 éves férfi azt mondja, azért esett a választása Hongkongra, mert ott elkötelezettek a szólásszabadság és a szabad politikai véleménynyilvánítás mellett, a Human Rights Watch szerint téved, legalábbis ha azt akarta, hogy az Egyesült Államok ne vonhassa felelősségre. Peter Bouckaert, a HRW egyik igazgatója a Datagate botrány kapcsán felidézte, hogy a hongkongi hatóságok mindenben együttműködtek a CIA-vel, amikor 2004-ben egy Kadhafi-ellenes líbiai ellenzékit, Szami al-Szaadit kiadták Tripolinak. „Ez a hozzáállás azóta sem változott” – tette hozzá Bouckaert. Washingtonban King már hétfőn arról beszélt, mielőbb el kell indítani a kiadatási eljárást Snowden ellen.

Ahova a férfi az első nemzetközi jelzések alapján sikerrel menekülhet, az Oroszország. Moszkva kedden legalábbis az ügyre reagálva azzal kecsegtetett, az orosz hatóságok „megfontolnák” Snowden esetleges menedékjogi kérelmét. „Ha a kérelmet benyújtják, aszerint cselekszünk, amit a tények sugallnak” – mondta Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, amire a botrányt elsőként megszellőztető Guardian megjegyzi, Moszkva csak politikai célokból keresi a Nyugat-ellenes aktivisták és szivárogtatók kegyeit, és vajmi kevéssé érdekli az információszabadság.