A szövetségi törvényhozás republikánus többségű alsóháza által elfogadott jogszabálytervezet azonban ellentétben áll a szenátusban ülő republikánusok elképzeléseivel, amelyek elvetik az NSA adatgyűjtésének korlátozását. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a konzervatív oldalon belüli nézetkülönbségek miatt csak nehezen és rövid időre sikerül majd meghosszabbítani a törvény hatályát. A törvény 215-ös cikke, az úgynevezett Patriot Act, amelyet a telefon- és e-mail megfigyelés igazolásául használtak, június 1-jén jár le. 

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott és a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító jogszabály a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkezik. A törvény két mozaikszóból álló teljes neve: USA PATRIOT Act, azaz Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism (a.m: Amerika egyesítése és megerősítése a terrorizmus feltartóztatásához és megakadályozáshoz szükséges megfelelő eszközök biztosítása révén). A „patriot” szó jelentése „hazafi”.

Az NSA-nek a Patriot Actre hivatkozó tömeges adatgyűjtési gyakorlatát 2013-ban fedte fel az ügynökség egyik volt informatikus munkatársa, Edward Snowden, aki Moszkvába szökött. Egy New York-i szövetségi fellebbviteli bíróság a múlt héten arra a megállapításra jutott, hogy a Bush- és az Obama-kormány álláspontjával szemben a jogszabály felhatalmazza a jelhírszerzésre szakosodott ügynökséget a metaadatgyűjtésre, ezért szükség van annak kongresszusi pontosítására.

Az amerikai képviselőház által szerdán 338-88 arányban elfogadott törvénytervezet megtiltaná az NSA-nek a telefonhívások címzettjeire és azok időtartamára vonatkozó adatok gyűjtését, amit az ügynökség legalább 2006 óta folytat. Ehelyett bevezetné, hogy az NSA minden konkrét ügyben bírósági felhatalmazással kérje ki a telefontársaságoktól az egyes beszélgetésekre vonatkozó adatokat. Ezekben az ügyekben a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court, FISC) az illetékes bírói testület.

A jogszabály egyúttal megengedné a megfigyelt informatikai és telekommunikációs cégeknek, hogy a korábbiaknál többet tárhassanak fel arról, milyen mértékben vonta be őket az NSA az adatgyűjtésbe, a FISC-et pedig arra kötelezné, hogy nagyobb arányban tegye hozzáférhetővé az ítéleteit és állásfoglalásait.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője kijelentette, hogy nem kívánja a szövetségi felsőházban napirendre tűzni a képviselőház által elfogadott törvénytervezetet. Mitchell és a „héják” szerint ugyanis az veszélyes mértékben korlátozná a hírszerzés képességét a terrortámadások megakadályozására. Több republikánus szenátor szerint a szakszolgálatnak nem kevesebb, hanem több adatot kellene gyűjtenie.

John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke kitért annak a megválaszolása elől, hogy vajon hajlandó lesz-e napirendre tűzni a Patriot Act 215-ös cikke hatályának meghosszabbítását, ha a szenátus nem foglalkozna az alsóház most elfogadott jogszabályával. Ugyanakkor egyértelművé tette: nem akarja engedni, hogy lejárjanak a Patriot törvényben foglalt felhatalmazások.

A 215-ös cikk hatályának feltétel nélküli meghosszabbítása a szenátusban a demokraták ellenállásába ütközik. Harry Reid, a felsőházi demokrata kisebbség vezetője közölte: addig nem hajlandók támogattatni a hosszabbítást, amíg nem válik világossá, hogyan fogják átalakítani az adatgyűjtési programot.