A Bukarestben megjelenő országos magyar napilap a múlt héten írt arról, hogy baljós csend honol a Romániában még tavaly októberben tartott népszámlálás körül. Az Új Magyar Szó szerint rosszat sugall, hogy míg Székelyföldön alig pár nappal a cenzus lezárása után bejelentették, hogy „van magyar jövő”, a Partiumban és Közép-Erdélyben mindegyre csak titkolóznak a városvezetők.

Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos a lapnak arról beszélt, hogy Kolozsváron a magyarok aránya már csak 16,4 százalék, ami ötvenezer alatti lélekszámot jelent. „Igaz ugyan, hogy négy-öt éve a gyerekvállalás emelkedő pályára állt, az elmúlt években megnőtt a magyar anyanyelvű első osztályosok száma, ám ez nem tudja ellensúlyozni a rendkívül magas elhalálozási arányt” – mondta az ÚMSZ kérdésére Csoma.

Nem rózsásabb a helyzet Nagyváradon sem. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke csak február elejére ígért előzetes adatokat, de annyit elárult az ÚMSZ-nek, hogy a Kőrös-parti városban csökkent a magyar lakosság aránya, a tíz évvel ezelőtti 27 százalékról 23,81 százalékra. A csökkenés a külföldre telepedéssel, a Nagyvárad környéki településekre való kiköltözéssel magyarázható, de – Kolozsvárhoz hasonlóan – a magyar közösség kedvezőtlen korfája is rontott a magyarság statisztikai adatain – írja a napilap.

Marosvásárhely és Szatmárnémeti ebből a szempontból csak annyival teljesít jobban, hogy e két városban legalább az etnikai arányok nem változtak. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester szerint a városban még nem történt meg a teljes adatfeldolgozás, ezért nincsenek számadatok. Mivel a polgármesteri hivatal nem készített párhuzamos adatbázist, és a kitöltött űrlapokat átadta a statisztikai hivatalnak, Csegzi csak a korábbi véleményének adhatott hangot, hogy Marosvásárhely lélekszáma hozzávetőlegesen húszezerrel csökkent, a nemzetiségi arányok viszont nem változtak. Szatmárnémetiben szintén jelentősen apadt a város lakóinak a száma, a tíz évvel ezelőtti 112 ezerről 96 ezerre – írja az ÚMSZ. Ilyés Gyula polgármester a napilapnak elmondta, hogy az előzetes, nem hivatalos adatok szerint a magyar közösség többnyire a teljes lakossággal arányosan csökkent, így a településen 38 százalékra tehető a magyarság aránya.

Székelyföldön viszont a romának fogynak: a partiumi és közép-erdélyi régióval ellentétben itt viszont kisebb arányban csökken a magyarok száma, mint a románoké. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere korábban azzal magyarázta az 1910 óta fennálló trend megfordulását, hogy a magyarság korstruktúrája sokkal kedvezőbben alakult a románságénál. „Háromszéken a románok 12,4 százalékkal, a magyar közösség 7,6 százalékkal fogyatkozott. Hargita megyében a magyarok 6,4 százalékkal, a románok 14,7 százalékkal vannak kevesebben” – mondta Antal az ÚMSZ kérdésére.