Az oroszok által szívesen vett tiszteletköröket mindössze egyetlen „tüntető” zavarta. Az a férfi, aki a Bem rakparton, a kiemelt vendéget szállító konvojjal szemben álldogálva egy táblán azt követelte, adják vissza a mozgássérült anyósának a trafikját.

Visszatérve a diplomáciához, Lavrov személyében közel tízéves szünet után jött ismét orosz külügyminiszter Budapestre. A moszkvai vendég arról beszélt: a két ország a gazdaságtól az energetikán át az oktatásig és a kultúráig minden területen bővíteni akarja kapcsolatait. S mindezt azon megállapodások szellemében teszik, amelyek január végén Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai tárgyalásain születtek.

A sajtótájékoztatón a paksi atomerőmű felújítása és bővítése nem hangzott el, de tudni lehet, hogy orosz részről komoly érdeklődés mutatkozik a 10 milliárd eurósra becsült beruházás iránt, s Lavrov útja is ennek kívánt politikai hangsúlyt adni. Az orosz külügyminiszter – Orbánnal és Martonyival folytatott megbeszélései után – megerősítette, mindkét fél teljes Mértékben elkötelezett a Déli áramlat földgázvezeték megvalósítása után. Vagyis az orosz gázt szállító vezeték előbb-utóbb megérkezhet Magyarországra is, valószínűleg előbb is, mint a Fidesz által korábban erőteljesen felkarolt Nabucco. Lavrov üdvözölte, hogy hazájában sorra nyílnak a magyar kereskedőházak: Moszkva után fontos regionális központokban, így Krasznodarban, Rosztov na Donuban, Irkutszkban és Novoszibirszkben is lesz ilyen képviselet. Fontos eseménynek ígérkezik 2014-ben a magyarországi orosz, 2015-ben pedig az oroszországi magyar kulturális évad. Lavrov kiemelte a budapesti Tolsztoj Társaság tevékenységét, míg Martonyi azt a szándékot hangsúlyozta, hogy minél több magyar diák tanuljon Oroszországban, és minél több orosz hazánkban.

Egy kérdés kapcsán Lavrov úgy fogalmazott: nem tapasztal fékezést Oroszország és az Európai Unió viszonyában. Külön köszönetet mondott azért, hogy Budapest konstruktívan áll az orosz részről annyira óhajtott vízumliberalizációhoz. Szavaiból kiderült, Oroszország nem csak a földgáz és a kőolaj viszonylatában tekinti az EU-t stratégiai piacnak: a Kalinyingrád környékén épülő Balti Atomerőműből öt uniós tagállamba – Észországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba és Németországba akarnak áramot eladni.

Szíriára, illetve John Kerry amerikai külügyminiszter jövő héten esedékes moszkvai látogatására térve Lavrov arról beszélt: a válság megoldása messze nem a két nagyhatalom álláspontjától függ. Oroszország egyébként a támogatja, hogy az ENSZ fegyverzet-ellenőrei vizsgálják ki: igaz-e, hogy a damaszkuszi kormányerők még márciusban állítólag vegyi fegyvert vetettek be a felkelők ellen. Azt azonban orosz részről elutasítják, hogy ENSZ-ellenőrök biankócsekket kapjanak, vagyis tevékenységüket Szíria egész területére kiterjesszék. – Ilyesmit már láttunk Irak kapcsán, s tudjuk, hova vezetett – fogalmazott Lavrov.