Timosenko miatt bojkottálhatják az Eb-t
Timosenko a múlt héten éhségsztrájkba kezdett, miután erőszakkal szállították harkovi börtönéből a kórházba. Az 51 éves asszony korábban gerincsérvének németországi kezelését kérte, amit az ukrán legfőbb ügyész elutasított. Nem csak a fogva tartás körülményeit, de már korábban a pert is elítélte az EU, Brüsszel a jelenlegi ukrán elnök, Viktor Janukovics politikai bosszújának tartja a bírósági eljárást. (Az ítélet szerint Timosenko kormányfőként jogtalanul írta alá 2009-ben az Ukrajna számára előnytelen gázszerződést Vlagyimir Putyinnal. Ezért Oroszország is kifogásolta az ítéletet, és jelezte: nem kívánja felülvizsgálni a megállapodást, noha az egyébként Moszkvával Timosenkónál szívélyesebb kapcsolatokra törekvő Janukovics ezt szorgalmazná. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov csütörtökön Kijevtől emberhez méltó bánásmódot és eljárást követelt Timosenko számára.)
A német döntés jelzi, hogy egyre nagyobb veszélyben van az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi társulási egyezmény aláírása, amely már így is halasztást szenvedett. Az EU külügyi biztosa „azonnali és minden kétséget kizáró” vizsgálatot kért a „kínzással és a kegyetlenség más formáival, az embertelen és kárt okozó” gyógykezeléssel kapcsolatos állítások ügyében. Catherine Ashton egyúttal felszólította az ukrán felet, hogy biztosítson lehetőséget az EU ukrajnai nagykövete és Timosenko találkozójára. Brüsszel a Timosenko-ügy mellett általánosságban is kifogásokat emelt a politikától nem független ukrán igazságszolgáltatás állapota miatt.
Mindeközben német körökben már a labdarúgó-Európa-bajnokság bojkottja is felmerült, miután a júniusban kezdődő kontinensviadal házigazdája – Lengyelország mellett – a döntőnek is otthont adó Ukrajna lesz. A német kormány emberi jogi megbízottja, Marcus Löning szerint Európa vezető politikusai fognak tüntetően távol maradni az ukrajnai mérkőzésektől. Ugyanakkor a német futballszövetség (DFB) elnöke jelezte: fontosnak tartja az alapvető emberi jogok védelmét, és hogy Timosenko megfelelő ellátásban részesüljön. Wolfgang Niersbach ugyanakkor hozzátette: arról nincsen szó, hogy a Nationalelf távol maradna az Eb-től. – Emlékezzenek az 1980-as és az 1984-es olimpia bojkottjaira. Attól leginkább a sportolók szenvedtek – mondta Niersbach a DFB honlapján olvasható interjúban.
