Timosenko-per: az EU bojkottálja az ukrán államfőt
A találkozókat „későbbi alkalomra halasztották, amikor a feltételek alkalmasabbak lesznek haladás elérésére a kétoldalú viszonyban" - fogalmazott Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője. Mint hozzátette, az EU részéről a Janukovics-látogatás lemondása azt célozta, hogy nyomatékosítsák Ukrajnának: „előre kell lépnie a jogállamiság biztosítása és az igazságszolgáltatás függetlensége terén".
Az ukrán államfő Herman Van Rompuyjel, az uniós országok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnökével folytatott volna megbeszélést.
Az EU részéről azonban éles bírálatot váltott ki, hogy Kijevben egy héttel ezelőtt - első fokon - hét év börtönbüntetésre ítélték Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt. Brüsszel szerint az ítélet mögött politikai motiváció mutatható ki. Az Európai Bizottság egy másik szóvivője kiemelte, hogy a Janukovics-látogatást nem törölték, hanem csak elhalasztották.
Timosenkót arra hivatkozva ítélték el, hogy 2009-ben kormányfőként olyan gázmegállapodást kötött Moszkvával, ami százmilliós nagyságrendű kárt okozott Ukrajnának. Az ítélet azonban nem jogerős, az ellen fellebbezésnek van helye. Az első fokú verdikt nyilvánosságra hozatala után mind az EU, mind a NATO utalt arra az elvárásra, hogy a jogorvoslati szakaszban végre tartsák be a tisztességes eljárás szabályait. Az EU-országok külügyminiszterei kifejezetten követelték, hogy Timosenkót a fellebbezési eljárás elhúzódására hivatkozva se fosszák meg a jövőre esedékes parlamenti választásokon való indulás lehetőségétől. Az unióban egyértelműen úgy látják ugyanis: ha ezt a kijevi hatóságok megteszik, akkor az „füstölgő pisztoly" lesz a kezükben - annak bizonyítéka, hogy a per és az ítélet célja valójában Timosenko eltávolítása a politikai életből.
Az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásról folytat egymással tárgyalásokat, de uniós részről világossá tették, hogy ha Ukrajnában a Timosenko-ügyben nem érvényesülnének a jogállamiság követelményei, akkor azt "megsínylenék" a kétoldalú kapcsolatok, magyarán: Kijev keresztet vethetne a szabadkereskedelemre.