Tiltás ellenére vonultak a lett SS-veteránok
Néhány tucat veterán, valamint több száz szimpatizánsuk vonult fel déltájt egy lett zászlókkal szegélyezett úton a rigai dómtól a balti állam függetlenségét jelképező, 1935-ben emelt szabadságemlékműig.
Lett nacionalisták március 16-án emlékeznek meg a náci Waffen SS mintegy 100 ezer fős lett légiójának harcáról, amelyet a szovjet Vörös Hadsereg ellen vívott 1944-ben, nagy veszteségek árán jelentősen lelassítva a szovjet hadsereg előrenyomulását.
A légió veteránjai és támogatóik virágokat helyeztek el hétfőn a rigai szabadságemlékmű lábazatánál, és "hazafias dalokat" énekeltek. Néhány tucat - főként orosz ajkú - ellentüntető fogadta őket az emlékmű közelében. A rendőrség mintegy százfős alakulatot vezényelt ki, hogy távol tartsa egymástól a két csoportot. Tizenhárom embert őrizetbe vettek - jelentette a lett LETA hírügynökség.
Zavargásoktól tartva a rigai vezetőség úgy döntött néhány nappal ezelőtt, hogy sem a lett légió veteránjai, sem a főként az orosz ajkú lettországi közösség soraiból szerveződő ellentüntetők nem vonulhatnak fel március 16-án, de a jelek szerint nem volt foganatja a tilalomnak.
A veteránok évről évre megrendezik felvonulásukat ezen a napon 1991 óta, amióta a balti állam visszanyerte függetlenségét. Megemlékezésük évről évre feszültséget gerjeszt. Moszkva és a lettországi orosz kisebbség szerint ez a magatartás a fasizmus magasztalása.
A légió védelmezői azzal érvelnek, hogy e fegyveres szervezet tagjai nem voltak nácik, csak a lett függetlenségért harcoltak az országot a világháború küszöbén annektáló Szovjetunió hadserege ellen. Szerintük a légió kizárólag harcoló alakulatokból állt, és nem volt semmi köze a SS által elkövetett kegyetlenkedésekhez.
Mások szerint azonban 1942 és 1944 között részt vett a légió egy sor háborús bűncselekményben, például az orosz és a fehérorosz polgári lakosság körében végzett tömegmészárlásokban.
