Az ártatlanok szabadon engedése politikai okokból volt lehetetlen. Sokakat közülük Afganisztán és Pakisztán fejenként 5000 dollárért "adott el" az Egyesült Államoknak, de igazi bizonyítékokat nem mellékelt arról, hogy valamiféle közük lenne a terrorizmushoz. Főként Dick Cheney alelnök, és Donald Rumsfeld védelmi miniszter ellenezte a szabadlábra helyezést arra hivatkozva, hogy ez "hihetetlen zavart okozna" - írta a lap.

A dokumentum Lawrence Wilkersontól származik, aki az akkori külügyminiszter, Colin Powell kabinetfőnöke volt. Egy nyilatkozatot írt az egyik fogoly beadványának támogatására, s ebben fogalmazta meg, hogy Cheney-t "egyáltalán nem zavarta, hogy a letartóztatottak nagy többsége ártatlan volt. (A nézete szerint) ha ártatlan egyének százainak kell szenvednie, hogy elfoghassanak egy marék fontos terroristát, akkor legyen úgy" - írta.

Wilkerson megvitatta az ügyet Powellel, és megbizonyosodott róla, hogy "az ő meglátása szerint nem csak az alelnök és a védelmi miniszter, hanem Bush elnök is minden döntésben benne volt Guantánamóval kapcsolatban". Akkoriban 742 fogoly volt a börtönben, és sokat megkínoztak közülük.

Powell 2005-ben kivált a Bush-kormányzatból. Barack Obama jelenlegi elnök megígérte a különleges börtön bezárását, de az ehhez szükséges bonyolult politikai, jogi és humanitárius feltételek összeegyeztetése még nem sikerült mindenki esetében; a táborban még mintegy 180 fogoly van.