Egységkormány Hondurasban - a száműzött elnök emberei nélkül

Roberto Micheletti de facto hondurasi elnök csütörtökön éjszaka, a határidő lejárta előtt tíz perccel bejelentette, hogy a múlt heti válságmegoldó megállapodás alapján megalakult "a nemzeti egységkormány". Ezzel egy időben a puccsal június végén megdöntött, ám formálisan a külvilág által továbbra is alkotmányos elnöknek tekintett Manuel Zelaya viszont közölte, hogy a megállapodás kudarcot vallott, ők nem vesznek részt a kormányban. Tegucigalpában a brazil követségről – ahol szeptember 21 –i visszatérte óta kapott menedéket – Zelaya felszólította híveit, hogy bojkottálják a november 29-i elnökválasztást, a külvilágot pedig arra, hogy ne tekintsék legitimnek a választásokat.

Ezzel a szegény, kávé –és banánexportáló közép-amerikai ország politikai válsága visszatért a júniusi puccsot követő helyzethez, hiába próbált közvetíteni hónapokon át az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), s hiába ért el a múlt héten egy a válságot rendező nyolc pontos megállapodást személyesen Thomas Shannon, az Egyesült Államok latin-amerikai államtitkár-helyettese.

Micheletti és Zelaya tábora a megállapodást kezdettől fogva másként értelmezte. A negyedik pont írta elő november 5-i határidővel az új nemzeti egységkormány megalakítását, az ötödik pont pedig határidő nélkül, hogy a törvényhozás – kikérve a legfelső bíróság állásfoglalását – dönt Manuel Zelaya visszahelyezéséről az elnöki posztra eredeti mandátuma végéig, tehát januárig. A parlamentet azonban nem hívták össze, így Zelaya nem kerülhetett vissza a hatalomba. Micheletti, aki csütörtökön először lemondatta minisztereit, majd saját elnökségével hirdette ki az új állítólagos egységkormányt.

Kétségtelen, hogy Thomas Shannon néhány nappal ezelőtt a CNN spanyol nyelvű adásában félre nem érthető módon azt fejtegette, hogy nincs összefüggés az egyes pontok között: az egységkormányt meg kell alakítani, s az már a parlamenttől függ, hogy mikor és hogyan dönt Zelaya személyéről. Shannon hozzátette, hogy a megállapodásnak megfelelően az Egyesült Államok el fogja ismerni a november végi elnökválasztást. Manuel Zelaya ekkor nyilvános levélben kérdezte meg Hillary Clintontól, hogy akkor mi is valójában Washington álláspontja, mire a külügyminisztériumi szóvivő azt válaszolta: az amerikai kormány kezdettől fogva amellett volt, hogy Zelaya az alkotmány rend helyreállításához kerüljön vissza az elnöki posztra, de erről a hondurasi parlamentnek kell döntenie.

A pénteki helyzet szerint tehát Micheletti de facto elnök forgatókönyve érvényesült, miszerint időhúzással próbálja megakadályozni Zelaya visszatértét a hatalomba, s közben elfogadtatni a külvilággal a november 29-i választásokat. Nem világos, hogy Washington milyen mértékben asszisztált ehhez. A múlt heti nyolc pontos megállapodást az AÁSZ és az Egyesült Államok is lelkesen üdvözölte, sőt Washington azonnal be is jelentette, hogy megszünteti a puccsista kormányzat elleni szankciókat. Az AÁSZ részéről a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére Tegucigalpába érkezett kedden Ricardo Lagos volt chilei elnök és Hilda Solís, az Obama-kormány munkaügyi államtitkára. Miután találkoztak Michelettivel, Ricardo Lagos a repülőtérre sietetett, értelmetlennek nevezve küldetését a de facto elnöknek a megoldást gátló magatartása miatt.

A Reuters tudósítója szerint immár nem zárható ki a legrosszabb forgatókönyv sem: Zelaya híveinek mindennapos, ám eddig békés tüntetései erőszakos összecsapásokba fajulnak az utcákat ellenőrző rendőrökkel és katonákkal. A mostani ideiglenes kormány három halálos áldozatot ismer el, az ellenzék szerint egy tucatnál is több életet követelt már a június végi puccsal kialakult válság.

 

 

 

 

Roberto Micheletti ideiglenes hondurasi elnök 2009. november 5-én bejelenti: megalakult a nemzeti egységkormány.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.