Az ország alelnökének, Tarik al-Haseminek a kiadására szólított fel az autonóm Kurdisztán tartomány hatóságait kedden Núri al-Maliki iraki miniszterelnök. Hasemi ellen terrorizmus a vád; az ügyészek azzal gyanúsítják, hogy pénzügyi támogatást nyújtott terroristáknak kormányzati célpontokra való támadásokhoz.

Miután hétfőn már elfogatóparancsot is kiadtak ellene, Hasemi a kurdisztáni Irbilbe menekült, ahol most a helyi hatóságok védelme alatt áll, bejelentése szerint pedig „Istenre esküszik”, hogy semmiféle bűnt nem követett el, amely „iraki vért kívánt volna”, amivel párhuzamosan pártja, az al-Irakíja jelezte, bojkottálja a parlament és a kormány üléseit.

A terrorvád pikantériája, hogy Hasemi menekülésén keresztül szereplőit, a kurdokat érinti, akik az az iraki politika kulcsjelentőségű szereplői, hiszen az ő politikusaik közvetítenek a többségi síita és a kisebbségi szunnita arabok között gyakorta felekezeti villongásokba is torkolló vitákban. A síita Maliki keddi felszólításában jelezte, kizárja az al-Irakíja politikusait a kormányból, ha kitartanak a bojkott mellett. Bár Maliki szerint az alelnök átadása után az ország bármelyik politikai alakulata szívesen látott szövetséges lehet a kormányban, a tömörülés elutasítóan reagált, mondván, maga a miniszterelnök az a probléma, amely a jelenlegi politikai válsághoz vezetett. (Hasemi az Arab Ligát is közvetítésre kérte fel az ellene felhozott vádak kapcsán, amire Maliki értetlenségének adott hangot, miért kell nemzetközivé szélesíteni egy köztörvényes ügyet.)

Hasemi ellen hétfőn elfogatóparancsot adtak ki. A terrorizmussal kapcsolatos vádak nagyrészt a testőrei által adott vallomásokon nyugszanak; ezekről az iraki televízió hétfő este sugárzott összefoglalót.

A konfliktus alig egy nappal azután fordult élesre, hogy Irakot az utolsó amerikai katona is, így érthető, hogy Washington meglehetős aggodalommal, figyeli, mi történik a közel-keleti országban. Joe Biden alelnök kedden azt mondta, az iraki politikusoknak mielőbb asztalhoz kell ülniük a válság megoldása érdekében.

Noha Irakban a síiták vannak többségben, a szíriai határ menti tartományokat főleg szunniták lakják, és köreikben egyre nő az igény egy Kurdisztánéhoz hasonló autonómia kivívására. A szunnita Szaddám Huszein diktatúrájának bukása, azaz 2003 óta Irakot egy síita politikai elit irányítja, és sok szunnita pedig rossznéven veszi, hogy Bagdad szemmel láthatóan igyekszik őket minél távolabb tartani a hatalomtól.