A múlt hónap végén ugyanez a törvényszék a Hamász katonai szárnyaként működő Ezzeddín al-Kasszám Brigádokat helyezte terrorlistára.

Kairó és a palesztin szervezet közti ellenséges viszony az iszlamista Mohamed Murszi egyiptomi elnök 2013-as elmozdítására vezethető vissza. A Hamász a Murszi mögött álló mozgalom, a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként jött létre az 1980-as évek végén, és ennek megfelelően az iszlamisták uralta egyiptomi kormány feltétlen támogatását élvezte. A Muzulmán Testvériséget fél évvel a Murszi-kabinet megbuktatása után ugyancsak terrorcsoportnak nyilvánították.

Egyiptomban a 2013-as hatalomváltás óta felerősödött a terrorcsoportok jelenléte, és Kairó egyebek mellett azzal vádolja a palesztin szervezetet, hogy a Gázával szomszédos Sínai-félszigeten tevékenykedő dzsihadistákat pénzeli. A Hamász a vádakat alaptalan rágalmaknak minősítette, és azokat határozottan visszautasította.

A szombati bírósági döntés indoklása megfelelt a szervezet katonai szárnya ellen hozott ítélet szövegének, amely szerint az "Egyiptom területén végrehajtott merényletek finanszírozása azt mutatja, hogy (a Hamász) eltért eredeti céljától, az izraeli megszállás elleni harctól".

Időközben a palesztin szervezet kiadott egy közleményt, amelyben az ítéletet "a történelem elleni puccsnak" minősítette. A Hamász szerint a határozat "sokkoló, veszélyes és egyenesen a palesztinokat és fegyveres ellenállásukat támadja".
Kérdéses, hogy a legújabb fejlemény miként érinti Egyiptomnak az izraeliek és a palesztinok közti tárgyalások során játszott, hagyományosan fontos közvetítői szerepét.

Ugyancsak szombaton egy kairói büntetőtörvényszék megerősítette a Muzulmán Testvériség négy magas rangú tagja ellen decemberben hozott halálbüntetéseket, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a szervezet tizenöt tagját, köztük a legfelsőbb vezetőt, Mohamed Badíét és helyettesét, Hajrat es-Sátert.

Az eljárást azon véres összecsapások kapcsán indították, amelyek néhány nappal Murszi megbuktatása előtt, 2013. június 30-án történtek a testvériség kairói főhadiszállása előtt. A vádpontok között szerepelt egyebek között gyilkosság és emberölésre való buzdítás, amelynek következményeként tizenkét tüntető életét vesztette, és több mint kilencven megsebesült.

Badíével szemben más perekben több életfogytiglani és egy halálos ítélet is született.