Az „azeri és török gyilkosoknak” címzett üzenet szerint „tévednek, akik azt hiszik, hogy a gyilkos Ramil Safarov szabadon bocsátásával győzelmet arattak az örmények felett". A továbbiakban a levélírók felidézik az örményeket ért török támadásokat, az örmény népirtást (ezt a törökök tagadják), amely máig él az örmények emlékezetében, bosszút ígérnek, és azt, hogy „tovább növelik az azeri katonák holttesteinek számát Karabah határán”.

„A közeljövőben valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai képviselet munkatársaival olyan módszerrel fogunk végezni, amilyet eddig nem alkalmaztunk” – írták a fenyegetés szerzői. Üzenetük végén felsorolták a budapesti nagykövetség hét alkalmazottját, mindegyikük neve mögé odatéve, hogy "büntetésed halál".

Az ASALA az 1970-es években 43 török diplomata ellen hajtott végre gyilkos merényletet. Az MTI megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata kedden azt közölte, hogy a rendőrség a szükséges mértékben és létszámmal látja el Azerbajdzsán budapesti nagykövetségének védelmét.

Ezzel párhuzamosan Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megdöbbenésének adott hangot, hogy az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarov elnöki kegyelemben részesült. „Rendkívüli módon aggaszt, hogy a jelek szerint (Ilham) Aliyev elnök politikai okból részesítette kegyelemben Safarovot” –jelezte közleményében az EP elnöke, aki egyúttal Örményországot és Azerbajdzsánt felszólította arra, hogy tartózkodjanak a helyzetet tovább súlyosbító lépésektől és nyilatkozatoktól. Schulz közleményében kitért arra, hogy Safarovot nemzetközi egyezmény alapján, Baku kérésére szállították Azerbajdzsánba. „Az elítéltek átszállításáról szóló egyezménnyel nem lenne szabad politikai célból visszaélni" – állapítja meg közleményében Schulz.

Elítélően nyilatkozott az ügyről Niels Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is. A lett politikus nyilatkozatban bírálta a Safarovnak adott elnöki kegyelmet. „A rasszista bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Az etnikai és faji alapú erőszak különösen veszélyes formája a bűnözésnek, amely a konkrét áldozatokon és hozzátartozóikon kívül pusztító hatással van a társadalomra is, aláássa annak alapjait. A hatóságok kötelesek szigorú megelőző szankciókat alkalmazni az ilyen bűncselekményeket elkövetőkkel szemben” –hangsúlyozta nyilatkozatában Muiznieks. A biztos szerint „rendkívül sajnálatos, hogy egy etnikai vagy nemzetiségi alapon bűnt elkövető embernek megkegyelmeznek, mégpedig ily módon. Az ilyen emberek felmagasztalása és kitüntetése kihívás minden elfogadott normával, az emberi jogok védelmének szabályaival és a törvények felsőbbségével szemben. Az ilyen bűnök dicsőítése és igazolása azt üzeni, hogy az áldozattal azonos etnikai csoporthoz tartozók és más sebezhető csoportok tagjai jogos célpontjai a támadásnak. Ez rendkívül veszélyes üzenet” – emelte ki az ET emberi jogi biztosa.