A bolíviai legfelső választási bíróság közzétette az október 12-én tartott általános választások hivatalos végeredményét.
Az elnökké 2020-ig újraválasztott Evo Morales pártja, a Mozgalom a Szocializmushoz (MAS) a voksok 61,36 százalékával a képviselőházban 88, a szenátusban 25 mandátumhoz jutott, azaz egy-egy fővel többet, mint amennyi a törvényhozás mindkét házában a kétharmadhoz kell.
Az ellenzék vezető erejét a Samuel Dorina Medina vezette Demokrata Unió (UD) nevű összefogás alkotja, amely a voksok 24 százalékával 32 képviselői és 9 szenátori helyet szerzett.
Álvaro García Linera, a dél-amerikai ország alelnöke a hivatalos eredményt Bolívia „baloldalisága megerősítéseként" üdvözölte, hiszen a MAS már a 2009-es választásokon is kétharmadot élvezett a törvényhozásban. Morales akkor a voksok 64 százalékát kapta, a mostani 61-gyel szemben.
Az ellenzék abban bízik, hogy a jövőre esedékes tartományi választásokon javíthat valamelyest. Most október 12-én Beni volt az egyedüli, ahol az UD legyőzte a MAS-t. Némi esély lehet Santa Cruzban is, ahol a MAS ugyan győzött, de 50 százalék alatt maradt.
Morales után Dilma Rousseff baloldali elnök is újrázott Brazíliában, igaz csak három százalékkal múlta felül a jobbközép elnökjelöltjét. Hátravan még Uruguayban az elnökválasztás második, november végén esedékes fordulója, ahol szintén jó az esélye a középbal jelöltjének, a 74 éves, 2005-től már egy négyéves periódusban államfő Tabaré Vázqueznek, hogy diadalmaskodjon a jobboldali vetélytárssal szemben.
Folytatódik a terrorizmusper
Újrakezdődött Santa Cruzban a Rózsa Flores nevéről elhíresült, úgynevezett terrorizmusper hosszabb szünet után. Mint az El Dia napilap jelentette, Sixto Fernández, a tárgyalást vezető bíró elutasította, hogy a periratokhoz csatolják a nyomozást majd öt éven át vezető, ám idén tavasszal Brazíliában menedéket kérő Marcelo Soza volt ügyész videofelvételen és írásban is rögzített állításait, miszerint az egész Rózsa-ügyet a belügyminisztérium munkatársai manipulálták.
A bíró ugyancsak negligálta a védelem által elővezetett két tanú, Denis Roda és Boris Villegas, volt belügyminisztériumi alkalmazottak vallomásait. Sixto Fernández arra hivatkozott, hogy a vallomások azért nem szolgálhatnak bizonyítékként, mert semmiféle hatóság nem hagyta jóvá, így akár illegális módon is kikényszeríthették azokat.
A perben az egyik fő vádlott Tóásó Előd, aki a bolíviai-horvát Mario Tadic mellett a túlélője a Santa Cruz-i Las Americas szállodában 2009. április 16-án végrehajtott kommandós akciónak. A hajnali támadásban Rózsa Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és az ír Martin Dwyert gyakorlatilag kivégezték. A vád szerint a Santa Cruz tartomány szeparatista erőinek megbízásából külföldi zsoldosokként bolíviai politikusok, így Morales elnök meggyilkolására készültek.
