Gyakorlatilag teljhatalommal ruházta fel a venezuelai elnököt a parlament: a törvényhozók helyi idő szerint kedden a szükséges kétharmados többséggel döntöttek arról, hogy a szocialista párti Nicolás Maduro elnök rendeletekkel kormányozhatja az országot.

A felhatalmazás egyelőre egy évre szól, és azt jelenti, hogy a Hugo Chávez örökébe lépett Maduro a kongresszussal való konzultációk nélkül hozhat rendeleteket. A döntés nem okozott meglepetést. Maduro egy hónappal ezelőtt kérte a törvényhozást hatalmi jogköreinek kiszélesítésére. A parlamenti felhatalmazás lehetővé teszi számára, hogy fellépjen az általa a gazdaság szabotálásával vádolt "burzsoá" üzletemberekkel, illetve a "parazita" ellenzékkel szemben.

Ugyanezt a taktikát négy ízben is alkalmazta Maduro elődje, Hugo Chávez, aki 2013 márciusában bekövetkezett haláláig 14 éven keresztül állt az olajban gazdag latin-amerikai ország élén. Chávez ekkor elnöki rendeleteivel jelentős mértékben kiszélesítette a gazdaság feletti állami ellenőrzést.

A parlamenti szavazás előestéjén a Maduro vezette szocialista kormány több intézkedéssel lényegében már jelezte, hogy a rendeleti úton való kormányzás során mi várható. A hatóságok állítólagos árfelhajtás vádjával több mint száz "burzsoá" üzletembert vettek őrizetbe, ellenőrzésük alá vontak elektronikai üzleteket és vállalatoknál hajtottak végre rajtaütéseket. Maduro pedig felszólította honfitársait, hogy bojkottálják "a burzsoá sajtót", amely - mint fogalmazott - támogatja az őket kirabló korrupt kereskedőket. Azt hangoztatta, hogy a burzsoá sajtó a forradalmi kormány ellen gazdasági háborút folytató ellenzék eszköze. Bejelentette azt is: olyan törvényt kezdeményez, amely 15 és 30 százalék között szabja meg az üzletemberek lehetséges hasznát.

Az ellenzék tiltakozott az elnöki jogkörök kiszélesítése ellen. Úgy értékelte, hogy mindez tovább gyengíti a jogrendet a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő országban.