A demonstráció szervezői azt akarják, hogy még a nap folyamán fogadja őket Tihomir Oreskovic miniszterelnök, ellenkező esetben követeléseiket a kormánynak és a nemzetgyűlésnek is átadják.

A tűzszerészek kifogásolják, hogy számos aknamentesítést végző cégnek nincs munkája, és amelynek van, irreálisan alacsony áron dolgozik. A rossz jogi szabályozás szerintük a szakma megsemmisüléséhez vezetett. A munkahely elvesztésétől való félelem és a pszichikai nyomás miatt pedig nőtt a balesetek száma munkavégzés közben - hangsúlyozták.

A kormánytól azt kérik, hogy az aknamentesítő tevékenységet vonják ki a piaci verseny szabályai alól. Azt is követelik, hogy szakszervezetekkel közösen a kormány dolgozzon ki egy új ágazati kollektív szerződést, valamint biztosítsa a tűzszerészek számára a lehető legnagyobb biztonságot munkájuk során.

Horvátország a világ gyalogsági aknák által leginkább veszélyeztetett országainak egyike.

A horvát aknamentesítő központ (HCR) adatai szerint az 1990-es évek első felében kirobbant délszláv háborúból visszamaradt aknagyanús területeknek több mint a felét tisztították meg eddig. Még kilenc megyében - összesen 68 város és járás területén - mintegy 479 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni. A HRC adatai szerint közel 46 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen veszélyeztetett terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él.

Az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területetekre.

Az aknamentesítést 2019-ig tervezik befejezni a horvátok, a munkálatok menetét azonban nagyban befolyásolják az anyagi lehetőségek. A háború kitörése, 1991 óta az ország területén összesen 1979 ember sérült meg aknabalesetben, közülük 511 bele is halt sérüléseibe. Munkavégzés közben 36 tűzszerész vesztette életét, és 89 sérült meg.