Anatolij Iszajkin, a Roszoboronekszport állami fegyverkereskedelmi vállalat vezetője sajtóértekezletén azt mondta, nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely tiltaná, hogy Oroszország bármilyen típusú fegyvert eladjon Teheránnak. Hozzátette: az orosz-iráni fegyverkereskedelem nem tárgya a jelenleg érvényben lévő ENSZ-szankcióknak.

Moszkva 2007-ben szerződést írt alá Teheránnal nagy hatótávolságú, Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek - radarok és elfogórakéták - eladásáról, de eddig még egyet sem szállított le belőlük. A késlekedést nem indokolták, de Izrael és az Egyesült Államok hevesen ellenzi, hogy Irán ilyen, légvédelmi képességeit jelentősen növelő rakétákat kapjon.

Iszajkin kitért az ismétlődő kérdések elől, hogy Moszkva végül teljesíti-e és mikor a szerződést, csak annyit mondott: "nem egészen értem, miért foglalkoztatja magukat annyira az Sz-300-as rendszer eladása Iránnak". Kijelentette, hogy nincs mit hozzátennie más orosz vezetők ezzel kapcsolatos tavalyi nyilatkozataihoz.

Előző nap, szerdán Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozatában óvatosan támogatott esetleges újabb szankciókat Teherán ellen, miután tárgyalt amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal. Lavrov kijelentései eltértek a korábbi, minden újabb szankciót ellenző orosz nyilatkozatoktól. A washingtoni kormányzat ígéretet akar kicsikarni Moszkvától, hogy támogatni fog keményebb szankciókat Irán ellen annak - a Nyugat gyanúja szerint atomfegyver gyártására irányuló - nukleáris programja miatt.