Naponta harmincezer ember kényszerült tavaly elhagyni otthonát, és hazájában menedéket keresni fegyveres konfliktusok, etnikai üldöztetés, bandaháborúk és természeti katasztrófák miatt. A belső menekültek helyzetét vizsgáló IDMC 2015-ös jelentése szerint ezzel 2014 végére 38 millióra nőtt a hazájukban menekültté válók száma. Ez 15 százalékos emelkedés 2013-hoz képest. (A szakértők egyetértenek abban, hogy valós számuk sokkal nagyobb lehet, mert csupán azokat regisztrálják, akik menekülttáborokban élnek. Sokan azonban sosem kerülnek be a rendszerbe.)

Tíz éve nem tapasztaltak akkora ugrást, amekkorát a 2014-es év hozott. Mostanra csaknem kétszer annyi belső menekült él a világon, mint ahányan átlépték hazájuk határait. Az emelkedés elsősorban az elhúzódó szíriai polgárháborúnak, valamint az Irakban és Szíriában is hatalmas területeket elfoglaló Iszlám Állam térhódításának köszönhető. Sokakat kényszerítettek menekülésre a dél-szudáni, a kongói és a nigériai belső konfliktusok is.

Ám az amerikai kontinensen is 12 százalékkal emelkedett tavaly abelső menekültek száma. Többségük a kolumbiai gerillaszervezet, a FARC és a kormány közötti harcok miatt kényszerült hátrahagyni mindent – annak ellenére, hogy hivatalosan tűzszünet van érvényben. Fekete-Afrikában 2,7 millió belső menekülttel a KongóiDemokratikus Köztársaságban a legaggasztóbb a helyzet, de több mint egy tucat másik országban is sokan menekülnek el polgárháborúk, szélsőséges csoportok merényletei, valamint vallási és etnikai konfliktusok elől. Egyes régiókban élethalál harc folyik a kimerülőben lévő természeti erőforrásokért.

Az afrikai kontinens északi részén és a Közel-Keleten mintegy 11 millió belső menekült él. Nemcsak a szélsőséges csoportok, hanem gyakran a kormányerők is elűzik otthonaikból az embereket. A jelentés szerint a hosszú távú megoldásnak itt egyelőre nincs realitása. Az európai, kaukázusi és közép-ázsiai régióban legalább 2,8 millió belső menekültet regisztráltak. Sokan több évtizede hagyták el otthonukat, etnikai konfliktusok, a Szovjet unió szétesése és a balkáni háborúk következtében. A régió új belső menekültjei a Krím annektálásának és az elhúzódó kelet-ukrajnai konfliktusnak az áldozatai.

Délkelet-Ázsia az egyetlen olyan régió, ahol a fegyveres harcok csillapodása folytán tavaly nem emelkedett, hanem szerény mértékben, négy százalékkal csökkent a belső menekültek száma. A helyzet világszerte nagyon szomorú. Sokan évek múltán sem tudnak visszatérni otthonukba, vagy ha mégis, hamarosan ismét fel kell kerekedniük.Az IDMC által vizsgált országok 90 százalékában a belső menekültek jelentős része legalább tíz éve hagyta el otthonát. A fegyveres konfliktusok által meggyengült kormányok – néhányuk a világ legszegényebb országaiban – sok esetben képtelenek biztosítani a menekültek legalapvetőbb szükségleteit.

A szakértők azért mindehhez hozzáteszik, hogy a számok folyamatos növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a regisztrációból számos esetben nem kerülnek ki azok, akik meghaltak, vagy akiknek a helyzete megoldódik.