A 39 éves Irakli Alaszania – aki amellett, hogy katonai együttműködési memorandumot írt alá Hende Csaba honvédelmi miniszterrel – azért járt Magyarországon háromnapos viziten, hogy Budapesten keresztül is egyértelművé tegye: országa elsőrendű céljának tartja az euroatlanti integrációt, és határozott, pragmatikus politikával normalizálja viszonyát Oroszországgal. – Szögezzük le: az orosz fél volt az agresszor, az igazság Grúzia oldalán áll. De Mihail Szaakasvili bölcsebb politikával, okosabb diplomáciával elkerülhette volna, hogy Oroszország megvalósítsa álmát, és erővel próbálja rendezni a kérdést – mondta az elnök egykori szövetségese, aki az összecsapás után lemondott ENSZ-nagyköveti posztjáról és ellenzékbe vonult, hogy aztán tavalyi parlamenti választások után a váratlanul győztes Grúziai Álom pártját vezető Bidzina Ivanisvili kormányában vállaljon posztot. (Ezzel először fordult elő a kaukázusi ország történetében, hogy a hatalomváltás választások útján zajlott le.) – A fegyveres konfliktus csak az egyik ok volt, a másik, hogy Szaakasvili eltért a demokratikus céloktól, támadást indított a sajtóval és a tüntető ellenzékkel szemben – mondta Alaszania, hozzátéve, hogy az októberben esedékes elnökválasztásig Szaakasvili az elnök, és ezt senki sem vonhatja kétségbe, a politikai együttélés jobban működik, mint bárki gondolta volna, és a demokratikus rend megerősödött.

Orbán Viktor napokkal az akkori választások előtt részt vett Szaakasvili pártjának kampányában, a múlt embereinek nevezve az ellenzéket. – Nagyobbra értékeljük a két ország kapcsolatát annál, semhogy a múltbeli félreértések ezt befolyásolják. Grúzia ismert a vendégszeretetéről – jelentette ki a politikus, megjegyezve, hogy egy külföldi politikus megjelenése a kampányban kérdéseket vet fel, ám a jövő fontosabb. – Bizonyos vagyok benne, hogy Tbiliszi és Budapest kapcsolata csak mélyülni fog, ezért is fontos a most aláírt kétoldalú megállapodás, amelyet remélem, gazdasági vonatkozásúak is követnek majd – mondta Alaszania. A Hende Csaba és grúz kollégája által alárírt dokumentum alapján a katonai képzés, közös hadgyakorlatok mellett a békefenntartói programokban való részvétel összahangolása is lehetséges. – Magyarország részt vesz az EU katonai programjaiban, például Maliban. Kértük Budapestet, jelezze Brüsszelben, hogy ebben is részt vállalnánk – mondta Alaszania, utalva arra, hogy országa Magyarországgal együtt, Afganisztánban most is szerepet vállal, és kész erre a NATO 2014-es kivonulása után is.

– Tudjuk, hogy a NATO- és EU-tagságra nem holnap kerül sor. De mi türelmesek vagyunk, igaz, Grúzia eddig nem a türelméről volt híres – vallotta meg a miniszter, aki szerint a cél elérhető az abház és oszét kérdés gyors rendezése nélkül is. – Németország ötven évig volt megosztott. Először meg kell mutatnunk, hogy határozott békepolitikát folytatunk. Normalizálva a viszonyt a szomszédos atomhatalommal, Oroszországgal teret nyerhetünk arra is, hogy idővel meggyőzzük az abházokat és az oszétokat: nekik is jobb lesz velünk Európában, mint elkülönülten, az oroszok által megszállva. Ehhez persze demokratikus, gazdaságilag is vonzó országgá kell tennünk Grúziát, ezen dolgozunk – mondta a miniszter, kiemelve, hogy folyamatban van a gazdasági liberalizáció, a befektetésbarát környezet kialakítása. De Grúzia fontos szerepet játszhat Európa energetikai biztonságában is. – Folyamatban van a TANAP gázvezeték kidolgozása, amely Azerbajdzsánból Grúzián, Törökországon át évi 30 milliárd köbméter gázt juttathat az EU-ba 2020-ra – adta meg az orosz gázforrás alternatíváját Alaszania, aki szerint ezt nem veszélyezteti az orosz érdekeltségű Déli áramlat tervezett megépítése sem, amelyben Magyarország is részt vállal.

Irakli Alaszania a Honvédelmi Minisztériumban, ahol aláírták a magyar–grúz katonai együttműködési megállapodást