Egy hajszálon függ az elnök legitimitása
Ezt közölte csütörtökön újságírók előtt Mohamed Waked, a Jog és Demokrácia Nemzeti Frontja nevű ellenzéki csoportosulás szóvivője. Majd megismételte Mohamed el-Baradeinek, a tavalyi, Hoszni Mubarak elleni tüntetések egyik prominens vezetőjének csütörtöki nyilatkozatát, miszerint Murszi elnöknek közbe kell avatkoznia, különben elveszíti legitimitását, amely egyébként is már csak hajszálon függ.
Óráról órára növekszik a feszültség Kairóban, ahol november 22., az elnöki jogkör széles körű kiterjesztése óta valójában mindennapossá váltak a tüntetések. Az ellenzék Murszi lépését alkotmányos puccsnak minősítette, a nem a Muzulmán testvériség által jelölt képviselők elhagyták az alkotmányozó nemzetgyűlést, amely így a muszlim képviselők egyszínű szavazataival szövegezte meg az új alkotmányt, tiltakozásul beszüntették a munkát az alkotmánybíróság tagjai, s állandósultak az utcai tüntetések. Oda-vissza alapon, persze. Kivonultak a Murszi lépéseit ellenzők és a támogatók is, s ez torkollott szerda éjjel pokoli összecsapásokba.
– Pokoli éjszakánk volt. Murszi hívei felborogatták az elnöki palota előtti téren demonstrálók sátrait, a két csoport között ökölharc tört ki, de később lövések is eldördültek – mondta a Népszabadságnak telefonon a helyszínen tartózkodó Julien Baldacchino francia újságíró. A tömegverekedésnek legkevesebb hét halálos áldozata van és legalább 700-an megsebesültek. Úgy tudjuk, hogy az áldozatok az elnök hívei közül kerültek ki, a sebesültek azonban, akik között többen válságos állapotban vannak, mindkét tábort megtizedelték. Lőtt sebet kapott egy helyi kolléga is. Az Egyiptomi Újságíró Szövetség a Muzulmán Testvériség vezetőit vádolta az újságírót ért támadás miatt, mert nem biztosították a feltételeket a sajtó munkavégzéséhez. Ezt magam is tanúsíthatom – mondta Baldacchino –: hiába húztuk magunkra a sajtó feliratú mellényt, s próbáltunk a rendőrök mögött maradni, néhány követ mi is kaptunk a fejünkre.
A csütörtök reggelig tartó összecsapásokat követően a köztársasági gárda tankokkal és harckocsikkal vette körül az elnöki palotát, de a hadsereg közvetlenül nem avatkozott be. Aztán csütörtök dél tájban jött a gárda felhívása: biztonsági okokból a tüntetőknek ki kell üríteniük az elnöki palota előtti teret. A felszólításnak, ha vonakodva is, a legtöbben engedelmeskedni látszottak, noha mára mindkét tábor tüntetést hirdetett ugyanoda. Közben az elnöki palotában egymásnak adták a kilincset a konfliktus megoldásán ügyködők.
– Murszi a fő felelős azért, ami most történik. Ha sürgősen nem lép közbe és nem állítja le a vérfürdőt, a forradalmat fogadjuk el legitimnek és nem az alkotmányt – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján az imént már idézett el-Baradei. Részt vett a sajtótájékoztatón az elnökválasztáson szintén indult Habdin Szabahi és Amr Músza, az Arab Liga korábbi főtitkára is, akik csatlakoztak el-Baradei mozgalmához, a Nemzeti Felszabadítási Fronthoz, amely Murszi önkényuralmi lépéseire adott válaszul született. El-Baradei korábban kijelentette: Murszi lényegében új fáraóvá kiáltotta ki magát, miután egy elnöki rendelettel megfellebbezhetetlen jogkörrel ruházta fel magát. Ellenzik a kizárólag az iszlamisták érdekeit szolgáló új alkotmánytervezetet is, amely figyelmen kívül hagyja a liberálisok, a nők és az egyiptomi lakosság 10 százalékát kitevő keresztények jogait.
– Nagy veszélyben van Egyiptom – mondta a párizsi Le Figarónak adott csütörtöki interjúban Tahani al-Gébali, az alkotmánybíróság alelnöke. Megállíthatatlanul pörög az erőszak spirálja, s megszólalásig hasonló a helyzet a Mubarak megdöntését megelőző forradalmi időszakhoz. Az elnöki palota előtti tiltakozók becsapva érzik magukat és már Murszi távozását követelik. A különbség az „arab tavaszhoz” képest, hogy míg akkor a lakosság túlnyomó része a „fáraó” távozását követelte, Murszi mögött most ott állnak a muzulmán tömegek. Al-Gébali azt is elmondta a Le Figaro újságírójának, hogy szinte lehetetlenné vált a bírák munkája. Az alkotmánybíróság épületét vasárnap muzulmán hívek kerítették be, a bíróság épületébe tartó hivatalnokokat sértegették, inzultálták, maga al-Gébali pedig halálos fenyegetéseket kapott a mobil telefonjára. Ez a tűrhetetlen helyzet valójában azóta tart, hogy Murszi elfoglalta elnöki hivatalát, s nyomban háborút indított a bírói hatalom ellen, megpróbálta akadályozni a bírók munkáját, illetve negligálta döntéseiket. A parlament alsóházának feloszlatását például – amelynek megválasztását az alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette – soha sem fogadta el.
A feszült helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint hogy a szunnita iszlám legtekintélyesebb intézményének számító kairói al-Azhar egyetem felszólította csütörtökön az államfőt, hogy függessze fel a saját hatásköreit kibővítő rendeletet. De hogy az elnöki palotában sincs minden rendben azt jól jelzi, hogy tegnap lemondott Murszi hat tanácsadója, s az állami televízió elnöke is jelezte, nem tudja tovább támogatni az államfő politikáját és távozik posztjáról.
Murszi csütörtökön tárgyalt a hadsereg főparancsnokával, a védelmi, az igazságügyi és a belügyminiszterrel; valamivel később tartott televíziós beszédében az elnök az erőszak ellen szólalt fel, és szombatra rezidenciájára, nemzeti párbeszédre hívta az ellenzéket. A megbeszélés témája Murszi szerint az lenne, hogy mi történjen Egyiptommal az alkotmányról szólónépszavazás után, noha az ellenzék magát az alkotmánytervezetet utasítja el. Ha az alkotmányt elutasítják a referendumon, új alkotmányozó gyűlést hívok össze – jelezte az elnök.
