A szélsőjobb a parlamenti mérleg nyelve a svédeknél
Nagy kedvence Bruce Springsteen, és a svéd parlamenti választásokon győztes szociáldemokrata listavezető, Stefan Löfven akár a Glory Days (Dicsőséges napok) című számot is választhatná az amerikai énekes-zeneszerző sikerei közül. A vasárnapi eredményeket megvizsgálva azonban a helyzet inkább a Dancing in the Dark-ot (Sötétben táncolok) idézi.
Gustav Fridolin (balra) és Asa Romson (középen), a zöldek szóvivői, valamint Stefan Löfven Henrik Montgomery / Reuters |
A szociáldemokraták 31,2 százalékos eredménye meglehetősen gyenge teljesítmény. A párt élére 2012 elején megválasztott volt vasszakszervezeti vezér hiába alkotna koalíciót a zöldekkel és a szocialista Balpárttal, ez is kevés a többséghez. Így marad a kisebbségi kormányzás, amelyben a baloldali erők erősen ki lennének szolgáltatva a kisebb jobbközép pártoknak, valamint a hétvége valódi győztesének mondott, a támogatottságát megduplázó szélsőjobboldali-populista Svéd Demokratáknak.
– Az utóbbiak kivételével csak veszteseket látok. Mi is buktunk, de a győztes párt szintén messze van a diadaltól – idézte a dpa a jobbközép Mérsékeltek EP-képviselőjét, Gunnar Hökmarkot, a bukott miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt párttársát. A nyolc évig kormányzó Reinfeldt gyorsan levonta a szükséges következetéseket. Benyújtotta a lemondását, és közölte: távozni fog a Mérsékeltek éléről is.
A neonáci-skinhead gyökerű, barna múltját feledtetni akaró Svéd Demokratákból a skandináv ország harmadik legnagyobb ereje lett. S a parlamenti mérleg nyelve, bár a fősodorhoz tartozó pártok kizárnak mindennemű együttműködést a bevándorlók és az EU ellen agitáló, a választáson 12,9 százalékot szerzett formációval. A parlamenti helyek eloszlását látva egyes elemzők káoszt és újbóli választásokat jósolnak.
Reinfeldt bukásának másik oka, hogy az adócsökkentésekkel a középosztálynak és attól felfelé kedvezett, sok svéd azonban visszavágyik a jóléti államba. Különösen, hogy az adóbevételek megcsappanása miatt súlyos gondok mutatkoznak az egészségügyben és az oktatásban – a jobbközép kormány mindkét területen erőteljesen privatizált. A szociáldemokraták nem akarnak semmit sem visszaállamosítani, de a bankadóból befolyó pénzekből növelnék például a pedagógusok bérét.
A nyolc százalékos munkanélküliség európai szinten nem kiugró, svéd viszonyok között viszont igen magas. Míg Reinfeldt a segélyezés megvágásával és az új munkaerőt alkalmazó vállalkozások támogatásával próbálta az állástalanok számát csökkenteni, Löfven főleg a fiatalokra összpontosít. A pályakezdők esetében a munkanélküliség eléri ugyanis a huszonkét százalékot.
A kisebbségi kormányzás nem ismeretlen a svéd szociáldemokraták számára, a múltban gyakran kényszerültek erre. Löfven azt hangoztatja, hogy most minden demokratikus pártnak össze kell fognia az ország érdekében. Amibe a szélsőjobboldali populisták elszigetelését is beleérti.