Füzes Oszkár távollétében a megjelenés feladata végül Balázs Ádám ügyvivőre hárult, így román részről előtte kifogásolták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő, korábban megfogalmazott kritikáját, valamint mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyírő József tervezett újratemetését. Az ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti.

A román külügy a nagykövet bekéretését szokatlan diszkrécióval kezelte. Nem adott ki közleményt, és az MTI érdeklődésére sem volt hajlandó további részleteket közölni. Arra hivatkoztak, hogy nem kívánnak a sajtóban üzengetni. Ezzel szemben az MTI az erdélyi jobboldalhoz közel álló Krónika című napilapra hivatkozva azt írta, hogy „a román kormány megakadályozni készül” Nyírő József író május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését.

Az 1953-ban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar országgyűlés kezdeményezte, a romániai újratemetést a Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Az alapítványt Szász Jenő jegyzi, aki a Magyar Polgári Pártot vezeti, amely pártnak Kövér László házelnök a tiszteletbeli elnöke.

A román közvélemény egy hete, az Evenimentul zilei című napilapból értesülhetett Nyírő József újratemetéséről. Az újság „a választási kampány első nagy botrányaként” tálalta, hogy „az író, magyar fasiszta vezető hamvait kihantolták Spanyolországban, és nagy pompával Romániába hozzák”. Mérvadó román politikusok kerülik a témát, így a lapok többnyire a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét idézték. A legnagyobb példányszámú román lap, az Adevarul is mindössze kolozsvári regionális kiadásában szólaltatta meg Gheorghe Funart, Kolozsvár volt nacionalista polgármesterét, aki kifogásolja, hogy a „szent román földbe” temetik a Nagy-Magyarország visszaállításáért küzdő Nyírőt.

„A magyar szélsőjobb rádiós propagandájának az éllovasa volt” – az Evenimentul zilei szerint így írta le Nyírőt az egyik előadó egy 2007 márciusában, Budapesten tartott konferencián. Név szerint a lap két forrást említ. Petre Turlea történész Románok és magyarok 1940–2011 című könyve szerint Nyírő egyike volt azoknak, akiket „a budapesti kormányzat hátrahagyott, hogy a Romániának átadott Erdélyben de facto fenntartsák a magyar uralmat”. A másik forrás Mihai Fatu és Mircea Musat 1985-ben megjelent könyve, A horthysta-fasiszta terror Románia észak-nyugati részén (1940. szeptember – 1944. október), amelyben a szerzők több vallomást közölnek, amelyek szerint Nyírő a második világháború kitörése után „terrorista csoportok” tagja volt, s mint ilyen, románok meggyilkolásáért is felelős. Tiltakozott az író újratemetése ellen az egykor hírhedt Vatra Romaneasca, továbbá a Maros, Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma. Utóbbi szervezet a „hungarista nemzetiszocializmus” rehabilitálási kísérletének nevezte Nyírő József hamvainak hazahozatalát.

A román sajtó kiemeli, hogy a magyarok között sincs egyetértés Nyírő Józsefet illetően. Ezt bizonyítja, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-es vezetés nem adott engedélyt a gyászszertartás megrendezésére a város központi terén. Szász Jenő szerint Bunta Levente RMDSZ-es polgármester kellemetlenkedései ellenére teljesítik az író utolsó kívánságát. Sőt már a következő lépést tervezik: Székelyudvarhelyre vinnék Nyírő Marosvásárhelyen eltemetett feleségének hamvait is.