Szabályos információs háború tört ki a WikiLeaks és az Egyesült Államok kormánya között a kibertérben. Utóbbi célja az amerikai diplomáciai táviratokat kiszivárogtató honlap alapítója, Julian Assange lejáratása és elzárása, s a WikiLeaks portál pénzügyi és fizikai elfojtása.

Ám egy nappal azután, hogy a Mastercard, és a Visa amerikai bankkártya-cég, illetve korábban a Paypal internetes pénzforgalmat bonyolító cég megtagadta a WikiLeaks-nek szánt adományok átutalását, szerdán az Assange-ot támogató hackerek (internetes kalózok) megtámadták a Mastercard weboldalát, ami elérhetetlenné vált. Ráadásul – alátámasztandó a két bankkártya-cég és az amerikai kormány közti szoros kapcsolatot – a WikiLeaks nyilvánosságra hozott egy olyan táviratot, mely szerint Washington idén februárban a két cég érdekében lobbizott Moszkvában. A cél az volt, hogy megváltoztassanak egy a cégekre nézve kedvezőtlen, évente 4 milliárd dollár veszteséggel járó törvényjavaslatot. Eközben a PayPal elnök-helyettese, Osama Bedier elismerte: az amerikai külügyminisztérium nyomására tagadták meg az adományok továbbítását.

Informatikai támadás érte ma annak a stockholmi ügyvédnek a honlapját és email-fiókját is, aki az Assange ellen felhozott szexuális zaklatás és nemi erőszak vádpontokban érintett két nőt védi. Claes Borgström ügyvéd szerint ugyanazok a kalózok támadták meg az ő honlapját, mint annak a svéd ügyészi hivatalnak a weboldalát, amely kiadta a nemzetközi elfogató parancsot és kiadatási kérelmet Assange ellen. Az anonim csoport megtámadta a PayPal és az Assange egyik bankszámláját befagyasztó Postfinance, svájci bankot is.

Úgy tűnik, Washington hiába akarná eltüntetni a hálóról a diplomáciai táviratokat. Az Assange-ot támogatók ugyanis folyamatosan klónozzák a WikiLeaks honlapot. Így már több mint 750 internetes oldal kínálja a WikiLeaks tartalmait, s így egyre nagyobb felületen érhetők el a dokumentumok. A német Der Spiegel hírmagazin szerint Assange üldözése és „mártír státusza” tovább rombolja az Egyesült Államok megítélését.

Ausztráliában is érdekes fordulatot vett a WikiLeaks-ügy. Míg Julia Gillard miniszterelnökasszony korábban felvetette, hogy vissza kéne vonni az ausztrál állampolgár Assange útlevelét, tegnap Kevin Rudd külügyminiszter – és Gillard politikai riválisa – úgy nyilatkozott, hogy a sürgönyök nyilvánosságra kerüléséért jogilag azok a felelősek, akik eredetileg kiszivárogtatták, nem pedig Assange. Hozzátette: az ügy felveti azt a kérdést is, hogy az Egyesült Államok megfelelően gondoskodik-e titkos iratai biztonságáról. Rudd – aki korábban kormányfő volt – megerősítette, hogy Ausztrália konzuli segítséget nyújt Assange-nak.

Mindeközben a ma nyilvánosságra hozott táviratokból kiderült: Szaúd-Arábia két évvel ezelőtt azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, az ENSZ és a NATO segítségével állítsanak fel egy arab fegyveres erőt Libanonban az Irán által támogatott Hezbollah radikális síita szervezet legyőzésére. Fény derül arra is, hogy a Lockerbie-merénylet ügyében egyedül elítélt, halálosan beteg líbiai Abdelbaszet Ali Mohamed al-Megrahit feltehetően azért engedték el brit nyomásra a skótok, mert Muammar Kadhafi fenyegetőzött. A líbiai vezető kilátásba helyezte, hogy felszámolják a brit érdekeltéségeket az olajban gazdag Líbiában, és a brit követségi dolgozók életét sem tudják garantálni, ha Al-Megrahi meghal a skót börtönben.