Tálibokat pénzelt az amerikai kormány
Egyelőre nem világos, hogy Muhammad Omar öngyilkos merénylő, vagy a helyszínen - szülőföldje, Tahár tartomány egyik mecsetjében - elrejtett bomba áldozata lett-e. Vele együtt még 14 ember meghalt, legalább húszan megsebesültek. A politikus - aki a BBC szerint Hamid Karzai elnök belső köreihez tartozott - korábban már több támadást is túlélt, amelyek után mind a tálibokat nevezte meg elkövetőként. Fivére tavaly halt meg egytámadásban, a mostani merényletért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget. A tálibok az utóbbi időben egyre gyakrabban törnek kormánytisztviselők és politikusok életére: múlt hónapban a keleti Ghazni tartomány kormányzóját ölték meg.
Egy ezzel párhuzamosan napvilágot látott amerikai szenátusi jelentés szerint a tálibok zsebébe vándorol a pénz, amit az amerikai hadsereg biztonsági magáncégekre költ Afganisztánban. A közép-ázsiai országban mintegy 26 000 ember dolgozik biztonsági magáncégeknek. Többségük afgán, és tízből kilencen az amerikai kormánynak dolgoznak. Ők többek közt diplomatákat, segélyszervezeteket és utánpótlást szállító konvojokat védenek.
A jelentéstevő demokrata szenátor, Carl Levin szerint ezek a vállalkozások az amerikai katonák biztonságát veszélyeztetik, és kockáztatják az afganisztáni misszó sikerét. – Az a tény, hogy ilyen mértékben támaszkodunk magáncégekre Aganisztánban gyakran ahhoz vezetett, hogy olyan hadurakat, erős embereket támogattunk, akik felett az afgán kormánynak nincs hatalma - idézte a szenátort a BBC.
A jelentés szerint a magáncégek által felbérelt emberek egy része alig, vagy egyáltalán nem ért a fegyverekhez, mások pedig szoros kapcsolatban állnak a tálibokkal vagy afgán hadurakkal. A jelentés példákat is említ: egy szerződéses partner, Mr. White (azaz Mr. Fehér, aki az 1992-es Kutyaszorítóban című film egy szereplője után kapta "becenevét") anyagilag támogatta a tálibokat, és egyszer találkozót szervezett egy olyan magas rangú hadúrral, aki számos, NATO-csapatok elleni bombatámadásért felelős.
A szenátusban bemutatott dokumentum arra is figyelmeztet: a jól jövedelemező biztonsági magáncégek elvonják az embereket a hivatalos afgán hadseregtől és rendőrségtől, ahol a fizetések sokkal alacsonyabbak.
A jelentésre adott válaszában a biztonsági cégek képviselője kijelentette: nehéz döntéseket kell meghozniuk, hiszen nem mindegy, hogy egy helyi embert alkalmaznak, akinek esetleg kapcsolatai vannak a hadurakkal, vagy az ország más részéről hoznak fegyvereseket, akik idegenek, így azonnal támadásoknak vannak kitéve. – Nem igazán van választásunk – mondta Doug Brooks.
Azt is felvetette: nem biztos, hogy a Kongresszusnak mindig a legolcsóbb megoldásokat kellene keresnie. – A Kongresszus hajlik arra, hogy a lehehtő legolcsóbb vállalkozóknak adja a szerződéseket, ez pedig a jobban felkészült cégeket ellehetetleníti – tette hozzá Brooks.
Az elmúlt hónapokban mind Afganisztán, mind az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy jobban ellenőrzi a biztonsági cégeket, és nyomon követi az alvállalkozóknak juttatott összegeket.
