Tálibok vadásztak a brit kormányfőre
A politikai uborkaszezon ellenére két történet is reflektorfénybe állította a szigetország biztonsági kihívásait. Először a brit vezérkar szólította fel a Downing Street 10.-et a biztonsági eljárások mielőbbi áttekintésére, miután kiderült, az új kormányfő afganisztáni látogatásán sokkal nagyobb veszélynek volt kitéve, mint az akkori hírek sejtetni engedték. Eredetileg annyit közöltek a nyilvánossággal, hogy Cameronnak hirtelen meg kellett változtatnia útitervét, amint a tálibok által ellenőrzött terület felett a dél-afganisztáni Helmand tartományban található brit katonai bázis felé haladt. A kormányfőnek le kellett mondania a frontvonalon szolgáló shahzadi egységek felkereséséről, a titkosszolgálat ugyanis lehallgatott két beszélgetést, amely egy támadás lehetőségére utaltak. A tálibok pontosan tudták, melyik Chinook helikopterben utazik David Cameron, akinek a gépe a felszállás után öt perccel emiatt váratlanul irányt változtatott.
Égető kérdések merülnek fel az afgán rendőrség és biztonsági szolgálatok megbízhatóságával kapcsolatban is. A politikai és katonai vezetők jövőbeni afganisztáni látogatását szabályozó új intézkedések közé tartozhat, hogy előbb keressék fel Helmandot, és csak azután utazzanak Kabulba, ahol a megbeszéléseket követő közös kedvelt célpontjai lehetnek a táliboknak. Ennek kapcsán a brit lapok idézik Richard Kemp ezredest, az Afganisztánban szolgáló brit erők korábbi parancsnokát, aki kifejtette, a Nyugat „gyakran alulértékeli a tálibok hírszerzői képességeit, holott vannak beépített embereik az afgán biztonsági erők soraiban, sőt, a katonai bázisokon is. A Downing Streetnek és a katonai vezetésnek kényes egyensúlyt kell találnia, mert az afganisztáni látogatásokkal járó publicitás hatása többnyire pozitív volt, míg az embargót a média nemtetszéssel fogadta.
Michael Clarke neves brit stratégiai szakértő, volt kormánytanácsadó egy ezzel párhuzamosan közzétett jelentésben arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő öt-tíz év során mintegy nyolcszáz olyan elítélt szabadul, akik bár nem terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt kerültek rács mögé, ám a börtönben radikálizálódtak, nem beszélve azokról, akiket az antiterrorista intézkedések nyomán zártak rövidebb időre rács mögé. Nem valószínű, hogy kevesebb fanatizmussal szabadulnának – ahogy korábban az északír terroristákat sem jellemezte az enyhülés. A feltételesen szabadlábra helyezetteket felügyelő tisztek szerint a különösen szigorúan őrzött nyolc nagy-britanniai börtönben raboskodó nyolcezer muszlim közül minden tizediket sikerrel szerveztek be újra. Közülük kerülhet ki a szigetországot fenyegető terroristák új hulláma. A jelentés emlékeztet arra is, hogy megváltozott az al-Kaida taktikája. Míg a szervezet korábban látványos támadásokat indított, vezetésük újabban kevésbé „kifinomult”, de legalább annyira halálos bevetésekre bátorítja aktivistáit világszerte – mindegy, csak legyen a helyszín zsúfolásig telve emberekkel.
