Rudolf Chmel  szlovák kormányalelnök a kisebbségi nyelvtörvény módosítását követően fáradtan nyilatkozott – Ismét beigazolódott, hogy a  Híd párt két pillére, az együttműködés és a megértés elve életképes, habár a politikában gyakran kompromisszumra kényszerülünk. Különösen olyan körülmények között, amikor a magát szociáldemokratának kikiáltó, Robert Fico vezette Smer is nacionalista hangoskodással akarja gyarapítani táborát... Mire kollégája, Ondrej Dostál rávágta: – …s amikor nemcsak az ellenzéket, hanem  a jelenlegi kormánykoalíció egy részét is ugyanez jellemzi. – Olykor ugattunk is egymásra, de csak megegyeztünk – jellemezte szókimondóan a koalíciós vitákat a legtöbbet akadékoskodó Igor Matovic. Bugár Béla szerint mégis csak tovább bővültek a szlovákiai magyarok és más kisebbségiek anyanyelvhasználati jogai, kétnyelvűek lesznek a különböző okiratok is.

Berényi József viszont csalódott: – Az eredeti elképzelés szerint  az állam kötelessége lett volna szavatolni a kisebbségiek hivatali anyanyelhasználati jogát. Az megnyirbált törvény azonban továbbra is az érintett polgárokra hárítja ezt a lehetőséget, holott ők nem azért keresik fel a hivatalokat, hogy nyelvi harcot folytassanak. Azt sem értem, hogy miért csak 2022-től lesz érvényes a tizenöt százalékos, kisebbségi nyelvhasználati küszöb, amikor a nemzetközi szervezetek tíz százalékot ajánlanak Szlovákiának – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.

A parlamentben sistergő indulatos légkör a dél-szlovákiai önkormányzatokat nem fertőzte meg. – Nálunk tizenhét százaléknyi a magyar lakosok arányszáma, de ezután sem okoz gondot, ha közülük bárki az anyanyelvén kívánja az ügyeit intézni – bizonygatta Martin Alföldi, a mátyusföldi Vágsellye (Sala) polgármestere. A csallóközi Bősön a szlovákok lélekszáma alig tíz százalék.

– Alkalmazottaink olyan nyelven válaszolnak az ügyfélnek, amilyenen ők szólalnak meg. Olykor nekünk kell biztatni a magyar polgártársainkat, hogy bátran írják a  kérvényt az anyanyelvükön. Néha az a gubanc,  hogy főleg a fiatalok csak a szlovák szakkifejezéseket ismerik – tájékoztatott Fenes Iván polgármester. Kulcsár Ferenc neves költő nagyot legyintett: – A tavaly elfogadott államnyelvtörvény főleg a többségi nemzet magyarfóbiáit tükrözi, a szerdán módosított  kisebbségi jogi norma igyekszik némi egyensúlyt teremteni. Valóban demokratikus és normális országban egyikre sem lenne szükség, de Szlovákiáról ezt még nem állíthatom – szögezte le.