Az orosz elnök hajthatatlan. Vlagyimir Putyin tegnap Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetést, amelyben Moszkva már ismert álláspontját ismételte meg.

Oroszbarát önvédelmi egység a Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban Vasily Fedosenko / Reuters

E szerint az autonóm köztársaságként Ukrajnához tartozó Krím parlamentje nem sértette meg a nemzetközi jogot, amikor jövő vasárnapra népszavazást írt ki arról: a régió Oroszországhoz csatlakozzon-e. Egyszersmind felhívta a figyelmet, hogy a szerinte alkotmányellenes puccsal hatalomra került új kijevi kormányzat semmit sem tesz az ultranacionalista és szélsőséges erők megfékezéséért.

Márpedig Moszkva éppen ezzel, az Ukrajnában élő oroszok védelmének szükségességével magyarázza a válság ügyében tett, a fegyveres beavatkozás lehetőségét is magában foglaló intézkedéseit. Ezt az álláspontot tükrözi az orosz külügyminisztérium emberi jogi megbízottjának tegnapi felhívása is.

Konsztantyin Dolgov felszólította a nemzetközi közösséget, akadályozza meg, hogy a tavaly november végén a kijevi főtéren, a Majdanon kitört kormányellenes megmozdulásokban és az azokat kísérő véres összecsapásokban kulcsszerepet játszó radikális nacionalista szervezet, a Pravij Szektor (Jobboldali Szektor) vezetője, Dmitro Jaros jelölt lehessen a május 25-i ukrajnai elnökválasztáson. Jarost, aki a hét végén jelentette be indulási szándékát, Oroszországban azzal gyanúsítják, hogy szélsőséges, terrorista akciókra szólított fel, ezért nemzetközi körözést adtak ki ellene – érvelt a diplomata.

Szerinte a radikálisok büntetlen garázdálkodása lejáratta az egész Majdant. Putyin elszánt bírálója, a hosszú börtönbüntetéséből tavaly amnesztiával szabadult orosz exoligarcha, Mihail Hodorkovszkij viszont a még mindig a kijevi főtéren táborozó tüntetők előtt azt mondta, hogy az orosz propaganda hazudik. „Nincsenek itt sem fasiszták, sem nácik” – idézte szavait a Reuters.

Moszkva ugyanakkor hajlandó párbeszédet folytatni a Nyugattal az ukrajnai helyzetről. Ezt már Szergej Lavrov külügyminiszter közölte, igaz, hozzátette: nem fogadják el azokat a törekvéseket, amelyek Oroszországot „majdhogynem a konfliktusban részes félként” akarják beállítani. Szavai szerint ugyanis a válságot nem hazája okozta, hanem mesterségesen keltették „geopolitikai megfontolásokból”. A megoldásához pedig teljesíteni kell az azóta elűzött ukrán elnök, Viktor Janukovics és az akkori ellenzék február 21-én nyugati közvetítéssel kötött megállapodását.

Lavrov amerikai kollégája, John Kerry visszafogottságra szólított fel, és arra figyelmeztetett, hogy a Krímben végrehajtott katonai akciók, provokációk, a félsziget Oroszországhoz csatolását célzó lépések ellehetetleníthetik a diplomáciai megoldást. Nagyszabású hadműveletek, összetűzések egyelőre nem voltak a Krímben, bár a gyakran egymásnak is ellentmondó, ellenőrizhetetlen helyszíni jelentések szerint az orosz vagy oroszbarát fegyveresek több –egyelőre inkább erődemonstráció célját szolgáló – akciót is végrehajtottak.

Elfoglaltak egy Oroszország és a Krím közötti kompátkelőt, megerősítették állásaikat a félsziget és Ukrajna szárazföldi határán, és szombaton egy ellenőrző pontnál figyelmeztető lövésekkel állították meg az Euró pai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Ács Gábor magyar alezredes vezette megfigyelőcsoportját, amely megpróbált bejutni a Krím területére. Arról is szólnak hírek, hogy működésképtelenné tettek több műszaki megfigyelőrendszert, rálőttek a határőrség egyik kisrepülőgépére, állítólag aláaknáztak egy gátat, tegnapra virradóra pedig több tucat teherautóból álló, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba.

A feszültséget jelzi az is, hogy Lengyelország bezárta szevasztopoli konzulátusát. A krími kormányzat, úgy tűnik, biztos a népszavazás eredményében, és már azon dolgozik, miként alakítsák át a félsziget infrastruktúráját, miután a térség csatlakozott Oroszországhoz. A Newsru.com orosz hírportál beszámolója szerint szó van egy kifejezetten a Krímbe irányuló orosz gázvezeték kialakításáról, a térség teljes energiaellátására képes hőerőmű is épülne, a közvetlen vasúti összeköttetés pedig Dél-Oroszországon keresztül valósulhatna meg. És igyekeznek megfelelő propagandával is növelni a csatlakozáspártiak számát: Vlagyimir Konsztantyinov, a szimferopoli parlament elnöke azt mondta, hogy orosz fennhatóság alatt a két és félszeresére vagy akár a négyszeresére nőhetne az állami alkalmazottak fizetése.