A téma azért került a testület elé, mert még 2006-ban a Couture Tech Ltd. nevű cég (egy orosz divattervező nemzetközi tevékenységéhez köthető társaság), védjegybejelentési kérelmet terjesztett elő az illetékes uniós hivatalnál (OHIM), a szovjet címerre nagyon hasonlító ábrás megjelölés védjeggyé nyilvánításáért. Az OHIM a kérelmet elutasította, mivel egyes tagállamok (Magyarország, Lettország és a Cseh Köztársaság) jogi szabályozása és közigazgatási gyakorlata alapján úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó szimbólumokra Kelet-Európa jelentős része úgy tekint, hogy azok a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköznek.

A testület kimondta, hogy a szovjet címer lajstromozását ezért akkor is meg kell tagadni, ha az csupán egyetlen EU-tagállam szabályozásával ellentétes - szögezte le az uniós bíróság a Luxembourgban ismertetett ítéletben.

A Couture Tech Ltd. később a határozat hatályon kívül helyezéséért indított keresetet az uniós bíróság előtt, keddi ítéletében a testület azonban megerősítette az elutasítást. Megállapította egyebek között, hogy a közrend és a közerkölcs fogalmát az egyes tagállamok sajátos körülményeit figyelembe véve kell értelmezni. Az ítélet külön emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a sarló, a kalapács és az ötágú vörös csillag a jogszabályok szerint is önkényuralmi jelképeknek minősülnek, és használatuk a közrendbe ütközik.